Mikor nyugszik le az ember, ha túlpörgött hónapokig?
Nem élvezem a bulikat (volt most cégespuccos, haverkollégás, cimbiskreatív, gyerekzsúr), a sportot (heti 3-4x két óra személyi edzővel), a kalandokat, kreatívkodást, főzést, tanulást, még az utolsó négy órát is ellógtam, olyan gyenge voltam. Én.
Semmit nem élvezek, nem bírok.
Állandó a feszültségem, gyomoridegem. Keresem a teendőket, pedig aztán tisztaság van, karácsonyra nem készülök. Dekorálni nem akarok, fát sem. De azt mindkét szülőm akar nekem (22 éve nem velük élek!), úgyhogy beígérték külön-külön, hogy megveszik a fenyőmet, csak legyen (ne). Három sütit bíztak rám, Anyu kedvenc habkarikája, valami csokis, valami citromos, ezeket kisujjból is!
Ajándék felnőtteknek nem lesz, gyerekeknek rég megvan, kinyomoztam, minek örülnének. Max. a ruha/cipő/táskaszelektálás van hátra, de az meg ráér! Szóval nem értem magamat.
Még a tegnapi szürreális randi hatása alatt vagyok. Na ezt pláne nem értem.
Mivel Rosszfiú imád éjjel csetelni és épp rámírt a következő találkánk miatt (a legutóbbi vele az Év Randija volt), őt kérdeztem, jól látom-e. Azt nem tudja, de kifejtette, hogy minden huszonéves lány béna és ha 22 lennék*, velem járna, mert minden fantasztikus velem. Majd hosszan imádott.
Annyira kis hülye! :)
És gyönyörű.
*Vagy ha ő lenne 40. De akkor szerinte offolnám.
.
Van ötletetek a lelassításra?
