Szeretnék végre pasikázni, meg táncolni!
Torokgyulladásnak vége, láz lement, felfázás közepes, dolgozom azóta is.
Szigorúan ráálltam a zabkása, joghurt, tonna zöldség, csirkemell, gyümölcssaláta, facsart narancs, sajt, tönkölybúza nass étrendre.
Happy endet vártok, mi?
A rostos diétától harmadik napra úgy kiütöttem az emésztőrendszeremet, hogy tegnap már remegve battyogtam haza, majd magzatpózban sírtam át a fél éjszakát az ismét fellángolt bélgyulladástól. Kurvára fáj.
Visszasírom(sic!) a hasmenős éveimet.
Menni akartam táncolni, de komolyan örültem, ha életben maradok.
Reggel beállt a derekam. Mindig ez van, ha túl sokat fekszem (betegen).
Úgyhogy ma adtam a xarnak egy pofont, kicseréltettem az asztalomat az állandó helyem magasítottjára, munka multi módszertan oktatás után olyan csináltam, mint legutóbb 20 évesen talán. Igent mondtam egy húszévesnek.
Betettem egy tornavideót és itthon ugráltam, már amennyit a gerincem engedett. Az alattam lakó srác évek óta külföldön, mást nem hiszem, hogy zavarnék. Fontos anyai(69), anyai nagyanyai(97,5) tanulság, mindkettő naponta tornázik. Naponta! Anyu egy órás torna után még lemegy 45 percet úszni, hogy levezesse.
A legtöbbet kihozzák a korukból, genetikájukból.
A tropa bélrendszer apai örökség.
Egyelőre ennyit bírtam tenni magamért, a hátamért, már elviselhetően fáj a hasam.
Soha többé nem eszem rostot, legutóbb akkor lobbant be, amikor egy házhozszállító salátabár már annyira törzsvendégének tartott, hogy megesett, a tulaj személyesen hozta nekem a salátám, hogy gyorsan megkaphassam. Akkor napokig fetrengtem pár hét zöldségezés után.
Most nem tudom, mit merjek enni fájó hasra, nyilván a joghurt, kefír ezért kiesik, meg bármi rostos.
Király, ehetek nutellás fehérkenyeret töpörtyűvel. Vagy mittomén.
Három hónapja nem voltam a gasztrósnál, akkor sem talált semmit, csak hogy valami gyulladás (jé!), ideje volt, nem?
