A sípályán felfedeztem a 3-8 éves korosztályt. Régebben megesett, hogy tinikkel (is) síeltünk, velük azóta tartom a kapcsolatot, de a kicsik nem fogtak meg.
Most megesett, hogy síró kislányoknak megkerestem az anyukáját, hogy segítettem egy meredekebb részen lemenni, hogy szűk szakaszon képtelenség volt kikerülni, de nagypapa még rá is kiáltott, hogy álljon meg, úgyhogy szinkron fékeztünk összenevetve, síró háromévest cukorkával nyugtattam meg (Vivil multivitaminos erdei gyümölcs ízű cukorka, mmmm), naszóval látszik, hogy nem mindig a meredek pályákon csúszkáltam, ugye?
Azt igazán zárójelben jegyzem meg, hogy koriztam is. Gyönyörű kilátású jégpálya, csak enyém volt a jég.
Na jó, most unalmasnak érzem magam, de ezt rögzíteni akartam, megyek is cipőt venni lassan.
