Mai vakrandi-folytatásomon kiderült, hogy van értelme pszichológiai témájú könyveket olvasni (innen hála Ja-nak, aki ilyeneket vesz neki!).
- Tudom, milyen típusú nő vagy.
(No itt szokott jönni a túlzottan elvárós, vagy a szende, vagy a hűséges, vagy már irreális jelző.)
- Hallgatlak.
- Szerintem te folyamatos törődést igényelsz. Ha lanyhul a figyelem feléd, akkor nyűgös, hisztis leszel.
- Hisztis azért neeeem... :)
- :)
- Na jó, és szerinted mi a kezelésem módja?
- Háromszor annyira kell szeretgetni és abbahagyod.
Huh, ennyire nők* sem szoktak lényeglátók lenni!
*Ő is férfi.
És tavalyi liezon céges férfiisten ma kikezdett velem. Dícsérgette a miniruhámat, felkísért a cégünkhöz, visszakacsintott a válla fölött.
Ezt le kellett írnom. Kár, hogy már tudom, milyen khöm szal úgy... :S
