Megvilágosodást kértem Lelki Vezérfonal Zenguru Tanácsadómtól, hogy hogyan is szakítsak finoman Illetővel, akivel NAGYON (NAAAAAGYOOOOON!!!!!) unom magamat.
És diplomáitól függetlenül (Békát idézve: Atibá, még neked is lesz diplomád!) rendkívül egyszerű pasi. Talán a történelemhez ért.
Szóval kényes a téma, mert kolléga. Utána is itt fogom kerülgetni a folyosókon.
LVZT-m erdei magányába visszavonulva köldöknézve magábamélyedt, hogy a legbölcsebb univerzumtitkot oszthassa meg velem, majd ezt javasolta:
"Meséld el neki a Fifis viccet*.
Ha nem érti, akkor dobd ki, mert nincs humorérzéke. Ha érti, akkor dobd ki, mert idióta vicceken röhög."
:DDDDDD
Aztán tegnap Illető a nekem ígért egész estét lefaragta "menjcsakkorizni, 8-9 között nálad leszek"-re, majd kilenckor hívott, hogy ő akkor lassan indul Óbudáról, békávéval. Asszem a legcsúnyább szavak nem csúsztak ki a számon, egy akkormaradjinkábbotthon igen. Aztán egy óra telefonálás után átjött végül, nem tudom, minek, de már nem volt erőm kidobni. Semmi másra sem. :S
Várat kicsit magára, sztem érzi. Jesszus, de buta, áááááááááááááááááááá!!!!!!
*Idős néni kutyát sétáltat. Odamegy hozzájuk egy kisfiú.
- Csókolom! Hogy hívják?
- Fifinek.
- És a kutyát?
