A reggeli metrónüldögélésben az a jó, hogy okosabbak szavajárásával élve rewplayrewplay-eljem a múlt szerda estét Dokival... Nyami.
Látom, este hatott a hidegből bemegyek, lenyomok féléhgyomorra sok unikumot, majd kitágítom az ereimet egy órás forró habfürdővel, közben egy órás dokis telefoncsevegéssel feldobom az adrenalinszintet meg istentudjamilyen hormonokat, majd ezekután fullextázisban sületlenségeket írok a blogomba...
Tegnap este drpr-rel végigzongoráztuk, miért jó kisvárosban élni, mire a szentistvánkörúton lévő lakásban lelkesen kifejtettem neki, hogy például azért imádom a szülővárosomat, mert az épp behallatszó eső és villamoshangok nekem a gyerekkori karácsonyokat juttatják eszembe. Nagypapa ott lakott, és karácsonykor mindig meglátogattuk. Szal ha körút, sötét, villamoszörej és csapadék, akkor gyerekkor meghitt karácsonya... :-))
És elhívtam drpr-t korizni, van kedve. No, akkor a jégen tegeződünk majd, ha dolgozik akkor magázódunk????
