Közhely, de akkoris.
Felkeltjük egy pasi kíváncsiságát. Mert mások vagyunk, érdekesek. Aztán összejövünk. Aztán elkezdünk azonosulni, hogy a másik jobban bírja a 1. szeleburdiságunkat, 2. a kicsapongó érzelmeket, 3. az egyedi, érdekes dolgainkat...
Évek alatt lassan egymáshoz idomulunk, mint egy ikerpár...
És akkor egyszercsak döbbent egymásranézés: jesszus, ebből eltűnt minden, ami egyéniség volt benne, ami izgalom!
És akkor lehet menni másik párt keresni, aki más, mint mi vagyunk, izgalmas, eredeti...
Csak valahol ez 4-5 év, valahol 25... :-/
Lásd Pasi meg én (5 év). Vagy régiismerős meg a férje (25 év). Vagy akár Szomi meg a nője (7 év), ő azt mondta, (amikor megjegyeztem, hogy egy tizessel idősebbnek néz ki a lány, mint amennyi,) hogy igen, hozzámöregedett az évek alatt...
Ha egyszer lesz végre fix pasim, és elkezdenék hasonulni, akkor légyszi szóljatok rám!
Köszi.
