És újranyitották a ticketemet. És újra lezárták, mert meg van oldva.
Vaskos pénzeket vesznek fel tőlünk.
Az életben nem végzem el azt a feladatomat!
Ma egész nap kocsmahangzavarban dolgozunk, nincs kettő perc csend, gépnél ebédelek, közben határidő van, de már feladtam, hogy időben hazainduljak, úgyhogy ide irogatok, másra nem bírok koncentrálni.
"Miért sajnálod? Mást sem csinál egész évben, mint a kis hülye srácokkal vagánykodik, meg este partizik :)"
:DDDDDD
Ja igen. Megírtam a bénázó srácnak, hogy az nem szex, amit csinált. Vagy maximum állókép. Építész, úgyhogy kifejtettem kicsit a mechanikáját, a technikai alapokat (döbbenet, hogy valaki ennyire nem érez rá 25 évesen!), ajánlottam neki filmet, amiben ügyes a pasi és megkértem a fiút, hogy ne a nőt nézze... :D
Azt hittem, letilt, de röhögve megköszönte és nem haragszik. :D
---
Felrobbanok az IT-n. Mintha szellemi fogyatékosok garmadájával kéne leveleznem! Reggel megint lezárták a hetek óta elfekvőben lévő ticketemet, hogy megoldották (NEM oldották meg!), majd újranyittatom, ismét lezárják és küldenek egy screenshotot, hogy nézzem meg, meg van oldva.
És arról küldenek képet, hogy a hibás rendszerhez adtak engedélyt! Mindig jeleztem, hogy melyikhez igen, melyikhez ne, mit hibáztak el.
F.szom kivan, lehet, hogy sok felkiáltójelet tettem most a legutóbbi levelembe. Mindig asszertív vagyok, de hogy január eleje óta nem tudok azzal dolgozni, az már seggs.g. És még mindig utolsó prioritásba tettek vissza.
---
Azt gondoltam, hogy nehezen fogom viselni a hétvégét, akkor indulnak a nagy családos-barátos síelésre Judós3-ék, amire én is regisztrálva voltam és nagyon szerettem volna fent a hegyekben túrázni, wellnessezni, ha már síelnem tilos. :(
De. Látom a neten, hogy őt sem vitték el. :O
Komolyan megsajnáltam a srácot, egész évben ezt várta.
Agyalok az okokon, elege lett a családnak, hogy ők tartják el és nem dolgozik? Vagy a kutyákra kell vigyáznia? Vagy a sulija? Dehát mind megoldható lenne. :( És akkor miért hívott egy hete, ha nem a síöltözet miatt? Pénz kellett volna? Vagy a másokat nem, engem valamiért imádó dobijukra kéne ránéznem? Hát, nem is értem, bár lehet, hogy már nem is akarom.
Csütörtökön-pénteken munka után széttanultam az agyamat, hátha valami emlékmorzsa előjön a spanyolból. (Csütörtökön este nyolcra poroszkáltam haza a melóból túlórázás után, enyhén kifacsarva álltam neki.)
Szombat reggel csinibe vágtam magamat, majd négy órán keresztül próbáltam előkaparni a gimis nyelvtanórák homályos tudását, négy órát nyelvészkedtünk. Még magyarul is megizzasztanak ezek a fogalmak. Értékelem én, hogy ilyen szinten vagyunk, de szívesebben venném, ha ki tudnék nyögni három összefüggő mondatot.
Nem vagyok egy bölcsész alkat, na.
A ház előtt várt Bé. Az utcán, csomagtartóból átöltöztem melegbe, kimentünk BéZséje meccsére és remekül szórakoztunk. Inkább egymással dumcsizva, mint a meccsen, de öröm volt látni BéZséje bottal akasztásait. Nem tudjuk, szándékosak voltak-e. :D
Hiányzik a jég.
Hazafelé hívott Hokis (hehe), hogy mit is csinálok. Épp pihentem volna, hát átjött 2-3 órára. Kicsit sokat van nálam mostanában.
Vasárnap reggel gyönyörűen kitakarítottam, konyhát fertőtlenítettem, a szennyeskosárból az utolsó ruhadarabot is kimostam, égőt cseréltem, virágokat ápoltam, tanulgattam, és mivel most meg kutyául köhögök, úgy elfáradtam, hogy kettőkor ledőltem aludni (ééén), és késő este ébredtem fel.
Lehet, hogy kimerültem az elmúlt hetekben.
Onnan tudni, hogy közelít a tavasz (broáf), hogy mezitláb ülök az irodaasztalnál.
Csak egy magassarkúba ugrom bele, ha mennem kell.
Mármint az enyémnek is.
Lezártuk az utolsó két alkalommal. Pszichonak nem szoktak ilyen rövidke miniterápiái lenni, én éreztem ennyit hatékonynak, elégnek.
Persze túl vagyok 12 éve egy hosszas boncolgatós, gyerekkori sérelmet, bántalmazó kapcsolatot feldolgozós terápián egy pszichiáterrel, szóval az alapok megvoltak.
Kifejtette, hogy mennyire szeretett velem dolgozni, nagyon megkedvelt. És hogy biztosan láttam rajta, szórakoztatták az üléseink. :D (Nem. :D)
Jó, hát néha elég röhögős volt, ami nyilván azon a félig zárt leszedált emeleten ritka lehet.
Naszóval a lényeg, hogy minden rendben, ez nem pszeudo jóllét, hanem valós. A szorongásoldót elhagytam, a másikat egy ideig még szedem (Kollegina, aki az asztaltársam 11 éve, meg is jegyezte, hogy látványosan kiegyensúlyozott vagyok két hónapja).
A Judós3 ügyön túl vagyok, ha mégis kellenék (az új sulijában kell némi angol is, szerintem innen ő be sem fog járni, esélytelen. Gondolom a diszlexiájával függ össze, de az alapszavakat is napokig tanítottam), nemet mondok.
Imádtam, szeretem, de még egyszer nem bírom ki, az egész novemberem/decemberem egy életutáló, öngyilkos szánkékokkal tüzdelt depresszió volt.
A pszicho úgy látja, végtelen energiáim vannak, ösztönöz, kezdjek bele bármibe(!), ami célt kitalálok/szórakoztat, mert jég hátán is megélős alkat vagyok, nem félt a kudarctól.
Rákérdezett, hogy ennyi energiával tuti nem akarok-e gyereket, de megfordítottam, azért van ennyi energiám, mert nem kell egy gyerekért aggódnom-felelősséget vállalnom 0-24-ben egy életen át.
És kiemelkedően ritka tulajdonságom, hogy nem követem a konvenciókat, ellenállok a nyomásnak, tudatosan irányítom az életemet a saját igényeim szerint. Hát, ezen sokat elbizonytalanodom, jól jött a megerősítés. :)
Megkért, néha írjak, mi újság nálam, kváncsi rá.
Szívesen...
Hát a tegnap estibe belenyúltam, tényleg kockahasa van és szőke, kék szemű, csak picike verzióban.
Na mindegy, egyszer oké.
És megdöbbenésemre érdeklődve írt a tegnapi, hogy mizu, hogyan haladtam a tanulással (azzal az indokkal sikerült végre hazaküldenem).
Erre mi a francot lehet írni? Azt hittem, egyértelmű.
Elkezdődött az aluljárókban a kampány.
A Momentumos pultnál optimista fiatal srácok mennek duzzogó nénik után lelkesen magyarázva, az LMP sajtótájékoztatót tart (azért seggfejség a fél aluljárót csúcsidőben megtöltetni tévéstábokkal, parapettel, amikor többtízezren sodródnának ott át, megkockáztatom, Budapest legnagyobb forgalmú aluljárójában), a Kétfarkú Kutyapártnál hatalmas röhögés, a két vidám aktivista mutogatja a plakátokat, a nép pedig harsányan kacag, a Fidesz pedig a metrópótlás végéhez betett két végtelenül savanyú (gonosz) arcú, buta tekintetű idősebb hölgyet, akik csak bámulnak maguk elé.
Gyönyörűen reprezentálja a szavazóbázisokat.
Ahogyan öregszem, egyre jobban idegesít a napi közel két óra utazás a munkába/ból.
Havi negyven óra, plusz egy heti munkára szánt idő. :(
Csúcsidőben kell mennem, heringek, levegőtlenség, értelmetlen lökdösődés, mikor még meg sem áll a szerelvény és az ajtóra lapulva várod, hogy kinyíljon, félretaszító lúzer hátizsákos negyvenéves pasik, akik utána lassan mennek, de a lökés fontos volt a globális nőutálathoz, vesében retikülök, arcbaköhögés (sztem ott kaptam el a múlt heti vírust, még a kis köpetet is le kellett törölnöm a homlokomról, amikor arconkrehácsolt egy lány). Pisiszagú emberek, terpeszkedő heresérves férfiak, fura alakok, magában beszélő gógyik, terjengő pisafoltú hajléktalanok az aluljárókban fetrengve, minden napra van valami, ami az egészséges lélek megzavarására alkalmas a szimpla tömegen felül.
Nem vágyom a civilizációtól messze, sőt, de kevesebb undorító ingert jobban viselnék.
---
Jut eszembe, az erőszakosakat levonva, azt hiszem, a tegnapi volt a legpocsékabb evör. Fej fej mellett egy régivel, de ott még hülye voltam, hagytam(!! már ez is milyen szörnyű, nem tudtam, hogyan kéne leállítani), most 4-5 perc értelmezhetetlen mozgás, és pár, korrigálására tett próbálkozásom után megkértem, hogy hagyjuk inkább.
Aki egyetlen p.rnót is megnézett, nem figyelte meg, hogyan kell mozogni, de tényleg? És 25 éves koráig senki nem szólt, hogy nem az az irány, és egyébként kizárólag az nem mozog, aminek kéne, cserébe megfulladok 80 kg alatt szenvedve? Hát, ezen a "technikán" nem segített volna semmilyen pózváltás, és akkor még csak a kezdő mozdulatokról beszélünk, ami nagyjából az origo, erre kéne felépíteni az egészet. Még felajánlotta, hogy ismét folytathatom a számmal, de valahogy nem volt kedvem ezek után még nekem jófejkedni. :D
Aztán még fél órát nem akart lelépni (vaaaagy engem kielégíteni), dumálgatni akart, és úgy egyébként szimpi srác. Nem volt pofám kitenni, de azt tűrni nem vagyok köteles.
Este megírtam a hetek óta rám nyomuló leszbikus csajnak, mennyire mázlis, hogy nem találkozik ilyennel. :D
Becsületére legyen mondva, ÚjM-mel a hétfői két óra tökéletes erotikus élmény volt. Van potenciál (ehe) a fiatalságban.
Én nagyon szeretem úgy kezdeni a napot, hogy egy excelbe összegyűjtöm, ki mikor menstruál, mikor van nemzeti ünnep, választás, színház, hoki, stb.
Irány a wellness! Nem fél év, de két éjszaka megteszi kezdésnek.
Hát az néha lecsap.
Estére elszontyolodtam, hogy minden barátom totálisan kimerült és megérdemelnénk egy évnyi wellnesst a tenger közelében, ehelyett nyomjuk az igát napi bő 8+ órában, plusz ha bejön még némi halaszthatatlan, ami mindig bejön. :(
Mind túlkompenzálunk a másik oldalon, feltöltjük tartalommal a szabadidőnket, tanulás, kultúra, programok, sport.
De mikor pihenünk??? Mikor sétálgatunk a Duna partján céltalanul? Nézünk madarakat? Napozunk egy fél órát a parkban meleg ruhákba bújva?
Zuhany alatt pityeregtem egyet, mert eszembejutott, amikor a szakítása előtt 1,5 nappal Judós3 vigyorogva elémrohant a lépcsőházba, megölelgetett, babusgatott... Á, de hiányzik.
Szóltam ÚjM-nek, hogy ha lehet, az esti legyen rövid, én pityergős, ő túlpörgős, de kijelentette, hogy rövid időre is átjön Csillaghegyről. Most csak kicsit, hogy felvidítson, a héten még egyszer, hosszan is.
Öh. Így kezdődik, nem szeretném, ha odaszokna. Egyébként is annyira csodagyönyörű, hogy azt hittem, eltűnik az első után, nem akarom megkedvelni.
Aztán két órát ottragadt. Ez a lélek annyira szabad, vidám, szépséges, a teste meg elképesztő. Mázlis egy kissrác
Néha nem is emlékszem a sztorijaira, csak élveztem a gátlástalan fiatalságát...
A fő jele a PMS-nek a hangulatváltozás. Fel is dobta a kedvemet!
Aztán ma csörgött a telefonom, Judós3 hívott, közel 4 hónap után. Gondolom, a nálam felejtett sí aláöltözéke kell neki, szombaton indul a család. Nem vettem fel, dolgozom, meg ne is ugráltasson, amikor 8 hónapig mindig ugrottam a kénye-kedve szerint, aztán snitt, annyit nem kérdez, hogy vagyok, hogy viseltem.
Ti tudjátok. A barátaim is. A családom is. A terapeutám is. Ő is érzékeny ember, tudja miért nem veszem most fel.
Úgyis kihisztizi, hogy megkapja, de én várok.
Óránként váltakozik, hogy megfulladok a köhögéstől (ez új), vagy egy szikla van a gyomrom helyén.
Néha nehéz pozitívnak maradni.
És a törölkőzőből is kilógott az akasztója a homlokomba, amikor a vizes hajamra tekertem, hát mi érhet még.
Ma már dolgozom, rámparancsol (állítólag) szívességkérő, azonnal kérdezzem meg ÚjNagyfőnököt valamiről, majd mire a megbeszélése végén hívom, kiderült, hogy az illető már rég beelőzött, majd azért megbeszélem, de az is kiderül, az illető nekem mást mondott, mint a főnöknek.
És akkor mi a fsznak nem hívta fel ő eredetileg is?
És az IT új hibajegyet vett fel a szerdai rinyámra, értsd, duplán felveszik a pénzt azért, ami egyébként január eleje óta nincs megoldva és már úgy tekintenek rám a kollégáim, mint aki semmit nem bír elintézni. Még szerencse, hogy mind dolgozunk(nánk) velük.
Rém megnehezítik a napi munkát. Ma eddig kb. egy órát foglalkoztam IT-s problémával az IT helyett. Ők nem oldják meg, nálunk meg gáz, ha nincs elvégezve a feladat.
Már csütörtök hajnalban éreztem, hogy valami horrorisztikus közeleg. Végtelenül szédültem.
Reggelre lecsapott a hányós vírus magas lázzal, mirigyek bedurranva, nyelni nem bírok, de minek is, már attól kijött minden, ha pózt váltottam fetrengésemben.
Alapjáraton 3-4 liter folyadékot iszom naponta, ez kimaradt, ki is jött, láz is rátett ---> szétszakad a fejem!
A kaja már bennem marad. A láz is. Nem bírom levinni semmivel.
Anyut áthívtam, hozzon pár dolgot, mert lemenni nem bírok.
Kb. 4 percre laknak, apu kint parkolt, így 3,5 óra alatt át is ért. Jó, dehát hajat mosott, meg kiöltözött!
Épp ezt igényeltem, nem egy kis citromot.
Ha már itt volt, kihasználtam a kényszerességét és átnézettem vele a gyógyszeres fiókomat. Voltak 10 éve lejárt tabletták. Akkor lett gyanús az a fiók, amikor a Testnevelésiegyetemistának fájt a feje és egyetlen levéllel találtam, ami nem járt le.
Anyu szétpakolta három kupacba rendszerezve, lejárt, de nézzem át, mit pótoljak, lejárt, de használható (mullpólya, ragtapasz), jók.
Kipakolta a mosogatógépemet is, a műanyag tálkák a szivárvány színeinek sorrendjében egymáson.
Mindennek megadjuk a módját.
Küldözgettem magamról fotókat sokkolni, Anyu ezt látván a tizenezres koncertjegyét akarta lemondani, akad, aki szerint flamand festmény vagyok (nem bók), akad, aki szerint Olivia a Váratlan utazásból (nem bók).
Kispasik garmadája akar átjönni gyógyítani. Na épp az hiányzik! :D
Tényleg, de tényleg elképesztő az IT-nk.
6 hete nem bírok megcsinálni valamit, amiért csesztetnek a vezetőink, de nem kapok az IT-tól jogosultságot. Egy hónapja lezárták a ticketemet, hogy megoldották: leírták, mit kéne csinálnom.
Ha adtak volna rá engedélyt. Amit nem adtak meg.
Akkor balhéztam. Egy hónapig állt náluk, most engedélyt adtak, lezárták. De nem arra kaptam meg, bammeg.
És ez csak egy.
Komolyan dühítően ostoba az egész IT-s rendszerünk, nem tudunk dolgozni.
