Hello, Bezzeg, örülök, hogy olvasol. :D
---
Amikor öt(!) perce arról szól a skype (ami lefoglalja 30 ember idejét), hogy ki mikor legyen jegyzőkönyvvezető, milyen színnel jelöljük, ha helyettesítse aznap valaki, és hogy legyen-e december(!) 30-ára is kijelölve valaki.
Most hallgatjuk, ahogyan gépeli.
---
Anyukám volt A Pál Ferin és lelkendezve beszél róla. Én is voltam már A Pál Ferin, szeretem, annyira józan.
---
Hétfőn felmentem TCsV-hez csacsogni, végre itthon van, ránkér, ezer éve nem beszéltünk egy jóízűt.
---
Aztán találkoztunk a másik két pasival és remekül szórakoztunk és volt sikerélményünk, és még a mojito is féláron volt. Elfelejtettem szólni, hogy csak fele cukorsziruppal kérem, úgyhogy kicsit felfordultam a vércukrommal, de végigröhögtük az egészet, szórakoztató este volt.
---
Aztán tegnap elkezdődött a másik nyelvtanfolyam. Fáradt voltam munka után, és sosem jártam ebben a suliban, és vissza sem köszöntek az ottdolgozók, és megkérdezték a nevemet és az orrom alá dugtak egy papírt, hogy írjam alá. Megkérdeztem, hogy mit is, döbbenten néztek vissza. Hát a szerződés. Nem akarok kukacosnak tűnni, de én bizony átolvastam, és kértem egy példányt is magamnak. Mégis paranoid vagyok, de nem volt bizalomgerjesztő a hangnem.
Aztán otthagytak és úgy kérdeztem utánuk, hogy most hová is kell menjek, kelletlenül rámutattak egy ajtóra. Hát, irtó tahók nem ez lesz a kedvenc helyem. Megszoktam a fix sulim kedvességét, előzékenységét, profizmusát…
(Pedig becsszó barátságos ember vagyok.)
Aztán két kedves nő ült mellém és jókat beszélgettünk spanyolul és élveztem és a tanár mexikói, az egyetlen spanyolulbeszélő nép, akit értek.
A tanfolyam nem az én szintem, de legalább megerősíti az alapokat, főleg szituációs-beszélgetős feladatok lesznek.
Aztán nem bírtuk abbahagyni a csacsogást a két nővel és megvártuk, míg mind elintézzük a mosdót (mert 40 fölött kalandkereső nő sem indul el p.silés nélkül, ugye), és lesétáltunk a szépséges utcákon csivitelve. (Ja, könnyen barátkozom.)
És persze kicsi a világ, az egyik nő a beszállítónknál dolgozik és van ezer közös ismerősünk, és meghívtak egy pénteki programra és padlót fogtak, hogy melyik suliba járok egyébként, merthogy az irtó kemény hírű és nagy a lemorzsolódás (az).
Szóval ezért nem hiszek az első benyomásokban… :)
---
Ma különösen jó hangulatú volt a céges ebédelés, szeretem az ilyet. Nem hiányzik a fröcsögő hölgyemény...
Még lesz ma bent 10 perc jógázásunk, aztán cserébe segítek a spanyolleckében a lánynak munka után, és este végre szabad vagyok. Ergo hajmosás, géllakk (lenőtt már, de csillogva tart), mosógép be, ki, cica, akit sajna nem tudok lefilmezni, mennyit driftel nekifutásból a kőrisparkettán, de irtó vicces, saját leckék.
---
Egyik exvezetőnkkel tartom a kapcsolatot és célzott rá, hogy szívesen dolgozna velem a konkurenciánál.
Hát, az sok utazással járna (ergo a magánéletemből menne el a vezetéssel), szóval ő is tudja, hogy nem, de biztató, hogy jó munkásként gondolnak rám a túlparton.
---
(És szombaton lesz bicajos felvonulás, és gyalogosként egyébként sem bírjuk őket nagyon, mert a járdán rendszerint el kell ugrálni előlük, illetve nekikpiros lámpánál simán belehajtanak a zebrán áthaladókba, arról ne is beszéljünk, hogy a kreszt nem ismerik, főleg a kanyarodó jármű kontra gyalogososat, de a felvonulással most a bkv-zókkal és autósokkal IS kicsesznek, akinek arra lenne dolga. Remélem, a suliból még haza tudok jutni valahogyan. Annyi hülyeség van a belváros közepén, nem lehetne kitenni a felvonulásokat-versenyeket-vágtákat a külvárosokba?)
Btw: két hete épp jövök a nyelviskolából egy napos szombati délután, amikor keresztbebicajozik Gé előttem. Hát, nem kicsi a világ? :O
