Ez a hűvös nyár szép (-allergia). És imádok vékonypántos szilikonsarukban rohangálni, strasszos szandálban, libbenős hosszú szoknyában a Margitszigetire menni, remek koncertet hallgatni (idén eddig öt szabadtéri koncerten jártam, oh), tonnaszám dinnyét enni, meg az öt perc alatt elkészülő ebédeket, heti szintű a grillezett lazac kis Maldon sópehellyel megszórva, salátával. De magában grillezett sajttal is elvagyok. Erőszakolom magamat, hogy reddit helyett könyveket olvassak, kidőlünk a macskával a teraszra, a kindle-re vettem a Lírától néhány érdekességet, végrevégre olvasok és megnyugtat és kisimít az offline pár óra, meg persze a macsek puha odabújása.
Egy bő hónap után felvettük a fonalat a pszichológussal, felsorolva teljesen oké a kiesett idő listája: jártam kétszer a Szabadtérin, szép táncokat és szép zenéket élvezni, Guns-on a Puskásban, ami életem nagy álma volt és szerencsére nem csalódtam, jártak nálam cimbik társasozni, babázni, utaztunk Prágába Kócossal és a Balatonra a csajokkal, mindkettő isteni volt, viccesre sikerült a tréningünk éjjel még a Duna corson tátrateát iszogatva, élvezetes hangulatú workshopon alkottam egészen szépet, elrendeztük végre nagypapám és felesége újratemetését.
Csak az egész napom nyakon van öntve egy nagy adag torokgombóccal, feszültséggel, szívdobogással, nem akarással. Itthon szeretnék kucorodva aludni hidegre vett légkondival és kívülről látom a saját életemet.
De most már kimondottam szórakoztató heti egyszer bemenni a céghez, ritkán látott kedves emberekkel örülünk egymásnak, szerencsére a toxikus ribi nem ide jött vissza. Mióta ő máshol van, megszűntek a hátbatámadások is. Igaz, senki nem akar vele dolgozni, van, aki konkrétan miatta ment el a cégtől, mert a nyakára ültették. Egy kis mentoráltam érdeklődött, merre induljon a karrierrel, szerintem jó képességű és bármit meg tud csinálni, két út is feküdne neki, szóval csak annyit javasoltam, hogy ezt a nőt kerülje. Mondjuk hideg rázza tőle, szóval nagy megerősítés nem kellett...
