Szerettem Budapest tömegközlekedési hálózatát (a 35 fokos metrón reggel csatak izzadva, estére az izzadtságtól vörösre csípett melltartóvonalat sosem).
Adtam neki egy esélyt. Csili-vili app. Teszteltem egy hete, ötször sem hagyott fizetni, írtam nekik, sorry, megoldották azóta. Tegnap megveszem a jegyet, érvényesítem, gyerekrajz napocska, oké. Majd az app lefagyott. Ha kérné ellenőr (a Deákon mindig volt, amíg metróztam munkába), egy fehér oldalt tudnék mutogatni. App kényszerleállítás, lejárt jeggyé minősült 15 perccel indulás után. Remélem, ezzel is kidobtunk párszázmilliót az ablakon, ami mehetett volna klímára -gondoltam, majd kisétáltam a mindig nyitott biztonsági kapukon…
Egyébként pörög minden, végre 4 hónap után lezárult a biztosító nyomozása, hogy a mögöttem, vagy a kettővel mögöttem lévő marha cseszte el az új kocsimat, ma elvitte a karosszériás. Remélem, egy héten belül meglesz! Késő este lemostuk a homokot, amennyire lejött, Vasárnap este kilenckor úgy harminc autó várt a 8 önkiszolgáló helyre. Durva sáreső esett a héten.
Voltam fodrásznál kb. 15-18 cm-t vágatni, mert rasztásodtam, szerintem Kócosnak fel sem tűnt. Jobb szeretem, ha házhozjön, de képtelenek voltunk időpontot találni.
Jártam festős tanfolyamon (meg még kettőn), megyek még, mert az a gyenge pontom, de szeretnék fejlődni.
Rendeztünk kerek szülinapot TCsV-nek, megleptük, meglepődött, sok régi ismerős beugrott, Kócossal is cukin bántak, élveztem.
Búcsúztattunk kismamát.
Annyi tanulnivalóm van a munka meg mentoráltság mellett, hogy összeomlottam, egyik délutánra remegtem a rosszulléttől. Lecsaltam a hatnapos csajos vidéki hétvégéből 1-1 napot és pihentem.
Nem érzem jól magamat a testemben, meg is híztam, gyenge vagyok, ellustultam, megint nem tornázom.
Bezárt a kedvenc házhoz csirke-salisom is, nem rajtam múlt.
De a négy nap színek és csacsogás jót tett kicsit.
Kócosnak sem úgy sikerült a hétvégéje, totál kiborult a testvérétől, kérte, hogy találkozzunk korábban. A legjobbat hozzuk ki egymásból.
Vagy 6-7 éve vettem a teraszra műrattan bútort, mára tönkrement a párna rajta. Írtam a kereskedőnek, aki egy cuki nő, szerzett valahonnan -ingyen. Csak annyit kért, néha osszam meg a posztjait. Ezen ne múljon.
Szerelik a kaputelefont, hátha végre sikerül megugrani ezt a nehézséget, kicsit unom a futároknak irogatni, hogy hívjanak.
Hat napos munkahét, én semmi jót nem várok, le vagyok maradva a tanulással, de már nem megy több a fejembe, április egytől nekem kell csinálni az új feladatot, miközben az igazgatóm ma is sokórás kutatómunkát adott ki olyan témában (és angolul), hogy kb. a kérdést sem értem, a neten meg nem igazán akar róla konkrét adat.
Én akartam pörgést.
