Pontosan érzem minden ízületi műtétem helyét. :D
---
Az egyik főnököm covidos.
A másik karanténban, mert a párja az és xarul is van.
Egyikkel nem is találkoztam hetek óta, a másikkal maszkban két percre, három hete tán.
Szüleim hosszas agyalás és telefonálgatás után (kb. a teljes baráti körük kutatókból áll, meg hát ők is konyítanak a témához) nemet mondtak a kínai vakcinára. Az egyetlen, amire a nemet javasolta mindenki.
---
Megérkezett Anyu új laptopja, ugyanaz, mint amit bő fél éve magamnak vettem. Kivéve az IPS kijelzője, ami csodás színeket ad. Úgyhogy most, hogy személyreszabtuk neki, megkértem, hadd cseréljünk. Ő netbankolni meg gmailezni használja, én netflixezni.
---
Kócost rávettem, hogy pakoljuk át a tárolót, magyarul ő pakolja át, én meg télikabátba burkolózva kapcsolgatom a lámpaautomatát a teremgarázsban. Tegnapra kellettek a régi kocsim nyári gumijai a tároló legbelső pontjáról és egyedül meg sem bírom mozdítani azokat. Ha meg már úgyis kirámolt mindent előle…
Arrajárt két kedves szomszéd, egyik rákérdezett a bemutatkozáskor, hogy a testvérem-e (szőke, zöldszemű és szikár alkat, ja és fiatal, én egyik sem). :)
Szegény nő, de zavarbajött a válaszunkra, hogy reméljük, nem, és vigyorogtunk.
Felértékelődnek ezek az apró small talkok. Hétfőn bent jártam, teljes döbbenetünkre öten összetalálkoztunk a folyosón a másik cégtől, ennyien ritkán vannak bent, örültünk egymásnak.
---
A kocsit megvettem. Kompakt, szép, gyors, intézem a papírokat, a régit elvitte Az Autós Emberem a saját apjának. Örülök, hogy nem bontóba kerül!
---
Újrakezdődött a nyelvi gyakorlás, milyen az ideális pár a téma, Kócos a hálóban figyel fél füllel és ért valamennyit spanyolul. Hát mit mondhattam volna?
---
Kócos meglepetésből reggelre letakarította a jeget a kocsimról és hagyott egy szivecskét a visszapillantómon. <3
