Nem mentem sétálni hétfő óta. Mindenki maradjon a fenekén. Nincs kolléganőm vagy haverom, aki ne menne boltba kétnaponta valami indokkal, pl. hogy elfogyott a tejszín, vagy a gyerek pogácsát akart. Nem hangzik a legszükségesebbnek. Épp eléggé szív az, akinek dolgozni kell bejárnia vagy nem tud spájzolni.
Őszintén nem értem, mi nem érthető a vírus terjedésén. Ha bennünk lappang, átadjuk. Ennyi. Márpedig két hétig lappanghat. És progresszívan terjed. (A házi készítésű maszk, mint ahogy a karantén intézménye sem minket véd, hanem a többieket és a terjedést!)
Közös érdek, hogy lassítsuk, amíg nem találnak fel gyógyszert, vakcinát. De legalább hogy az eü rendszerünk bírja a nyomást.
Tényleg olyan bonyolult két-három hétre előre végiggondolni, mi kell és azokat megvenni? És ha most nem lesz mascarpone, akkor kibírni kevert sütivel? Ha nincs kenyér, egyetek kalácsot*.
(Menjetek Sparba, az a legjobban feltankolt a beszámolók szerint.)
A Spar házhozszállítás megnyit ablakokat, és megvan az időpont a kosaramhoz rendelve, de mégsem engedi a megrendelést, még nem bírja a rendszerük. Mindegy, meggyőződésem, hogy a piaci kereslet két hét alatt a legjobban a házhozszállítást fogja felfuttatni használható méretűre. Ami a járvány után megmarad, remélhetőleg.
---
Ma tesztelek maszkszabásmintákat, meg hogy működik-e hajgumival és ragasztópisztollyal (még ha előásnám is a varrógépemet, fél órát tuti kéne takarítani szegényt), akkor készítek egy folyamatleírást "ügyetleneknek". Ha nem, akkor megvarrom kézzel. Nem mintha mennék bárhová, de ha mégis kéne szülőknek pl.
Tegnapelőtt egy órát "ebédeltünk" skype-on a céges ebédbandával, este két órát skype-oltunk a cimbikkel, tegnap honfoglalóztunk, ma munka után online megnézek két utazót, mit kezd magával karanténban, meg egy másik kvízbe belenézek estefelé. Nézem a legényes kihívásokat, ha már felülreprezentáltak a néptáncosok az ismerősi körömben, egy zenekar közvetíti a koncertjét szombaton, meg ugye Kócossal online randi, vasárnap egy festősuli streamel, nekem meg van itthon akrilom meg ecsetem, miért is ne. Mondjuk papírom vagy vásznam nem igazán, mióta a kreatív cuccaim 95%-át kiszanáltam két éve, de kitalálok valamit.
Ebből a helyzetből kell kihozni a legtöbbet.
*Egyébként ezt nem is mondta állítólag M. A..
