Befelé fordulós hétvégét terveztem, pedig cimbik hívtak bulizni. Kócosra hivatkoztam, valójában menstruálva sem emberekre, sem kondira nem vágytam.
Péntek este olvasgattam, szombaton mostam és pakoltam, aztán átjött Kócos, szokásos..., aztán vasárnap délben áttoltunk egy szekrényt, őt szélnek eresztettem, én még tologattam növényeket, cicabútort, egy hatalmas zsák szemetet összegyűjtöttem, végül befejeztem egy ékszert és sorozatokat nézegettem. Kaszáltam párat az elmúlt évben, adtam 1-1 újabb esélyt.
A héten is helyettesítek és lövésem sincsen, merre induljak a feladatommal, akit gondoltam, az felmondott.
Ma szelektálom a komód tartalmát és megpróbálom megjavítani a fiókját, holnap Anyu szülinapját ünnepeljük, szerdán iszogatunk az exkollégákkal, pont ekkorra szerveztem az asztalost, hogy garanciában javítson ki ezt-azt, szóval Anyut odaküldöm, megyek endokrinológushoz végre, aztán szombaton is munka van, utána randi Kócossal, vasárnap meg strandolunk.
Kicsit antiszoc lettem, gyomoridegem van a munkától, illetve a benti hangulattól...
