Mielőtt túl pozitívnak tűnnék, ma délután négykor keltem ki az ágyból. A pizzafutár miatt.
Pityergek, nyomaszt minden.
Anyunak nem tűnik fel, hogy szerda délután óta nem írok, hívom. A neten úgyis lát, hogy élek, apám elmeséli, hogy hívtam.
Naponta min. egyszer hívom Anyut 5-10 percre, írok minden csetjére, néha összefutunk a metrónál egy hellóra.
Most meg küldözget fotót a virágáról, megírja, hogy mennek a Zeneakadémiára, útlevélért, temetésre, tornára.
Nem reagálok semmire. Nem veszi észre.
Tulképp a metóduson húztam fel magamat, mindenért tud telefonálni, de azt cseten közölte drámai hangnemben, hogy ne menjünk nyaralni, ne haragudjak.
Merthogy Mallorcán olyan kevés a látnivaló.
Négy napra? He??
Mindezt cseten, váratlanul?
Meg hogy nem áll arányban az árával. (Én fizetek.)
Jó, ne menjünk.
De menjünk belföldre szerinte.
Miért, itt sok a látnivaló, amit nem láttunk végigutazgatott évtizedeink alatt?
Írtam neki, hogy ez hazugságszagú.
Írta, hogy akkor legyen Málaga.
Megint írtam, hogy itt valami nem stimmel. (Főleg az, hogy irogat, nem szóban mondja.)
Anyuval tökéletes süketek párbeszédét lehet játszani, így kaptam vasárnap kávét, bár többször rákérdezett és nemet mondtam.
Szal most azt játssza, hogy mi sem történt, mit sem írtam.
Nekem meg elment a kedvem.
Tök jó csajos program lett volna. Én vezetnék minden eldugott parthoz, Anyu imád tengerben úszni, napozni, utazni, sportos, hiperaktív, nagy világutazók, most 72 éves, mikor, ha nem most?
Szóval hazudik. Ismerem, szokott.
Sőt, engem is szokott úgy csapdába csalni, hogy rávenne, hazudjak.
Hidegzuhanyként éri, ha leállítom, már tudom a hanglejtéséből, ha manipulál.
Úgyhogy kap egy sütőt ajándékba helyette, azt apu úgysem engedi(???). Mindketten naponta főznek rajta, a sütő tropa, Anyu hozzám jár át sütit sütni.
Ja. Cigi havi hatvanezerért van apámnak!
Drága telek, japán luxusautó, éves pályamatrica, bár idén apám csak 2x járt a nyaralóban, az van!
Csempe az van!
Sütő nincs.
Én meg meggyőzöm Bét, hogy ruccanjunk ki valami bányához, vagy mikre bukik mostanában.
