Nem tudom, mit foglalkozom a sráccal, de az egyetlen kiútja, ha továbbtanul a pályáján (van mit), a suliba járva addig sem kell dolgoznia, vagy legalábbis otthon beadhatja. De az többszázezer forint. Bár ügyes fiú, kimanipulálja.
Igaz, az alapképzésen is megbukott kétszer, utána készítettem fel egyetlen vizsgára egy teljes hónap alatt. Ez nehezebb lesz.
Közben azért zajlik az életem, mielőtt bárki aggódna. :D Főleg ÚjD körül, de jön ez-az.
Volt, aki valami komolyabbat is akart és izgalmas és tetszett is volna, de én érzelmeket meg nagyon nem, valszeg soha többé.
Boldogabb egyedül, ahogyan a kollégák házasságait látom... :(
Gé hivogat magához, meg kávézózni, de annyira taknyos, köhögős vagyok, hogy pihenek inkább. Edzőmhöz bérletet váltó kollegina nyúz, hogy elvisz a teremig a cégtől, csak járnak vele. De attól még egy órát cipelem be a cuccot, nem éri meg.
Állandóan felfut a lázam, pedig szemig sapkában, kapucniban, síelős sálban járok. A párkapcsolat egyetlen előnye, akkor nem voltam beteg. Vagy nem volt tél.
Hétfőn jön az új Nagyfőnök, akit az elmúlt évtizedben sem nagyon láttunk, öt éve meg külföldön dolgozott. Közvetlen alatta leszek, előkészítem az érkezését. Kb. másfél oldalas to do listát írtam össze neki emailben, tele adatokkal, kérdésekkel, feladatokkal. Fél óra múlva hiánytalanul kitöltve visszaküldte. Ajaj, lesz itt tempó! :D
