Tudom, hogy középszerű vagyok. Az életemet nem középszerűen élem, sőt, de a kvalitásaim/hozzáállásom alapján nem vagyok kiemelkedő.
Sosem voltam kitűnő, csak jeles. Sosem summa cum laude, bár sokkal jobb az átlagnál. Baromi jópofa táskákat, statement nyakláncokat készítek, de ilyet tudnak még itthon ezren. Ha kondizok is, sosem leszek szálkás (főleg a tegnapi két karéj kolbászos melegszenya után). Cuki(?) arcom van, ami bejön a pasiknak, de sosem voltam szép. A munkámat tizenéve maximális értékelésekkel végzem az objektív és szubjektív mutatóim alapján is, de én tudom, hogy néha hibázom, vagy odázgatok. Értek valamit a művészetekhez, de sosem mernék műelemzésbe fogni. Nem magolom be az összes feladott szót, mert a fifikás, meg a harangnyelv sosem lesz a beszédem része spanyolul. Tök boldog vagyok 40 nm lakás plusz 12 nm tetőteraszon éldegélve egy csodás környéken.
Hát így.
Aztán jött ez a cikk. Olvassátok el, mert tökéletes:
http://hetkoznapizarandok.blog.hu/2017/03/07/mi_van_akkor_ha_en_kozepszeru_eletet_akarok
Kiemelek részeket belőle magamnak.
Sikereres vagy akkor is, ha:
- Mosolyt tudsz csalni a hozzád közel állók arcára.- Hát ebben jó vagyok. :)
- Segítesz a saját közösségeden belül. - Most hozok a kollégáknak is ebédet a távoli kézműves sütödéből, pipa.
Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel.
- Teréz anya
- Akarsz és tudsz fejlődni. - Spanyol pipa, hét kilós egykezes súlyzó pipa.
- Jó vagy abban amit csinálsz. Ha a munkádban igazán jó vagy és te tudod a legjobban megfonni a kosarat az összes kosárfonó versenytársad közül és a környéken mindenki hozzád megy kosarat fonatni, akkor sikeres vagy. - Azt mondják...
Mi a baj a középszerűséggel?
A középszerűséggel csak akkor van baj, ha nem vagy elégedett vele. Ha szereted a munkád, de éppen annyit keresel hogy kényelmesen élsz belőle vagy el tudod tartani a családodat, akkor mi az akadálya a boldogságodnak? Az, hogy nincs több pénzed? Ugyanmár...
Azt hiszem, én egy középszerű életet akarok...
- Jó formában akarok lenni és jól akarom érezni magam a bőrömben, de nem akarok minden áron kockahasat és tökéletes testet, ami színpadra vagy kamerák elé való. - Bingo.
- Szeretek rendet és tisztaságot tartani a lakásban, de nem szeretnék tisztaságmániás és baktériumfóbiás lenni, nem szeretnék leordítani senkit azért, mert cipővel jött be a lakásba, nem kell tökéletesen tisztának lennie mindennek. Elég, ha középszerű és nem koszos. - Tegnap is egy 120 literes zsák telt meg a szanálásom után, de még fut a kecó, pipa.
- Szeretnék jól keresni, de csak annyira, hogy a munka ne menjen minden más rovására. Nem vagyok hajlandó feláldozni az élet minden más területét azért, hogy az egyikben a társadalom által "sikeres"-nek titulált címet elérjem. Maradok és törekszem a középszerűre. - Na ez a tökéletes leírás a hozzáállásomra.
- Nem akarok százezrek előtt beszélni, mert k*vára lámpalázam lenne, de ennek ellenére meg szeretnék tanulni nagyobb közönség előtt szépen, érthetően beszélni. - Vagy táncolni.
- Nem akarok egészségmániás és biob*zi lenni, de nagyrészt egészséges ételeket fogyasztok, ami nem jelenti azt, hogy nem eszek meg egy pizzát vagy nem próbálom ki a legjobb gyrost a városban, ahol éppen vagyok. - Ma már facsartam két narancsot, cukor nélkül iszom a kávémat, de indulok hamburgerért mindjárt. Tartósítószer és színezékmentesért, de hamburger.
- Nem akarok megvilágosodni, mint Buddha, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdekel a meditáció vagy nem próbálom ki. Nekem elég, ha egy kis tudást el tudok sajátítani a keleti filozófiákból és hasznomra tudom fordítani, az én kis középszerű életemben. - Vagy a nyugati filozófiákból. Pipa.
Mi van akkor, ha kegyetlenül őszintén elfogadom a korlátaimat? Amilyen közhelyesnek hangzik, olyan is, de mi van, ha elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok? Minden amire szükségem van, az egy középszerű és egyszerű élet. Egy általam kedvelt munkahellyel, ahol annyit keresek ami számomra elég.
Ha elfogadom, hogy attól mert nem ismer meg az egész világ, nem alkotok valami maradandót, vagy nem fogják az idézeteimet hosszú évek múltán is könyvekben említeni, attól még lehetek értékes ember, a körülöttem lévők számára. Élhetek teljes, egyszerű, középszerű életet. Ha nem a mindent elsöprő sikertől várom a boldogságot, akkor talán van esélyem arra, hogy középszerűen boldog legyek és nem sikeresen boldogtalan.
Gratula a szerzőnek, Dobován Norbertnek.
