HTML

Remek napok!

2014.07.31. 22:21 :: Tobber

Nem is lett olyan finom, ennél jobbat is tudok főzni.

Mindenki megtalál a fájdalmával, egy kolléganőm pozícióját megszüntetik, nekem sírt, egy mocsok rosszul van, de projekt, ezért bentmaradt, rossz volt nézni, egy elpanaszolta, hogy ő is megszívja, hogy mindenki családos körülötte, ezért neki kell állni a sarat ilyenkor, meg iskolaszünetekben, egy ma elmegy, lelkileg fáraszt ez a sok baj, ami most körülöttünk felgyülemlett. Mocsokul! Főnökeim is szórakoztattak ma, a Nagyfőnök huszonéves fiával lelkiztem egy órát, Kollegina válságot él át, szegénykém, ezt nem kívánom neki, egy ügyfél is megtalált a gondjával, úgy érezte, hogy én vagyok a megoldóembere. Jól látta, megoldottam, csak nem dolgom. Egy kedves kolléganő jött, hogy menjek le vele, amíg cigizik, mert kivan, de nem akartam otthagyni a főnökeimet, nem mellesleg nincs sok erőm most ennyi ember bajára okosat mondani, aznap már meghallgattam egy pasiproblémát és két titok lett rámbízva, illetve Csinikolléga épp engem szórakoztatott, amikor exe megjelent, szép műsor volt. (Izé, a lány új pasija állandóan odajár, de titkolják, hogy együtt vannak, ezért hülye alibiket talál ki a srác, miközben nem kérdem. Illene szólni neki, hogy tudom, hogy elkerülje a további kínos magyarázkodásokat?) Ma a benti torna is elmaradt. Levezetésül ismét pakoltam, takarítottam az irodánkban, Kollegina is belejött, nagyokat nevetgéltünk közben, miket nem találtunk!

És akkor még a zombik is megtalálnak, akik észre sem veszik, hogy szavakkal is lehet alázni, mert ugye ő férfi, hát neki lehet, hisz smileyval írt. Lásd még klinikai pszichiáter Isoldét a verbális erőszakról:

http://isoldeolvas.wordpress.com/2013/09/08/patricia-evans-szavakkal-verve-szobeli-eroszak-a-parkapcsolatokban/

Részlet, érdemes az egész posztot elolvasni. Meg Isoldét úgy általában is:

"A szóbeli bántalmazás azt jelenti, amikor a párkapcsolat egyik tagja – jellemzően a hatalmi pozícióban lévő tag, nyugati társadalmakban ez jellemzően a férfi – szekálja, kritizálja, cseszegeti a másikat. Megjegyzéseket tesz rá, leértékeli, lehülyézi, kigúnyolja. Azt gondolnánk, hogy phhh, ugyan már, szavakkal nem lehet kárt okozni, jó, most egy kis kritizálás, mit kell attól egyből sírni meg könyvet írni róla? Azt is gondolhatjuk, hogy az, hogy a párkapcsolatban a férfi hatalmi pozícióban van és nyugodtan alázhatja az asszonyt, az teljesen normális, több száz éve így van, asszony verve jó, kifejezett haladás, hogy ma már nem verjük, csak úgy szóban baszogatjuk. Ez nyilván világnézet kérdése. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az évekig, minden nap elszenvedett cseszegetéstől a nők depressziósak lesznek meg szorongóak, ha gyerekkorban kezdjük, akkor személyiségzavarosak is. Ráadásul a szóbeli bántalmazás sok esetben az évek során súlyosbodik, míg végül valódi verés lesz belőle. Ezek tények."

Az is tény, hogy az elkövetőnek eszébe sem jut, hogy a sértés következménye, ha nem tűrjük, sőt, csírájában elfojtjuk.

Ez a blog továbbra is gőzkieresztés. Nem fedi le a teljes életemet, mint a facebook oldalam sem. Ide panaszkodni, levezetni járok, mert a napi káoszban, soktucat emberi kontaktusban felőrlődnék, ha nem adnám ki.  Egyébként pontosan ezért tartok szeretőt is két komoly kapcsolatom között.

Most megtalált valaki, akinek szimpatikus voltam a FB alapján, bloggal meg nem. Hát, biztosan vannak egy agysejtes nők, akik néma mosollyal tűrnek, én ehhez már önálló vagyok.
Sajnálom, mert a két képet összevegyítve a város egyik legjóindulatúbb, legjámborabb emberét lehet kipuzzlézni.

komment

süti beállítások módosítása