Az új év jól telik, kicsit visszavettem, kötögetek, meg fogyózom. Amióta tilos néptáncolnom, futnom, stb. azóta csak heti 1-2x teszem és hízok.
Úgyhogy most nem eszem, aztán meg még mozogni is elkezdek, ha a hátam engedi. A heti hét már nem biztos, de heti négy kötelezően.
Szóval voltunk öt napot Romániában, TCsV meg két másik táncoslány, nagyon hideg hely, nagyon szép, felújított műemlékek, sok néptánc, népzene. Brassó, Fogaras, Nagyszeben, Segesvár és a környék. Két nap felmentünk a hegyekbe, gyönyörű kastélyokat néztünk.
Egyik este pedig elmentünk egy művház előtt, ahol néptáncosok látszódtak, bementünk és a falu helyi bulijába csöppentünk, ott is maradtunk órákig.
Két este a románok vendégülláttak, a bábeli zűrzavarban mindig csak a japán emberhez szóltunk angolul, bár ő volt az egyetlen, aki folyékonyan beszélt magyarul rajtunk kívül. Egy este a brassói néptánccsoport próbájára voltunk hivatalosak, ott is elborozgattunk utána, TCsV-vel hajnalig tartó beszélgetések folytak, pihentető volt.
Egy 1977-es útikönyvből dolgoztunk, úgyhogy minden cca 40 évvel ezelőtti ipari létesítményről tudtunk, hol volt ércdúsító, hol a fajanszipar fellegvára...
Aztán utsó nap a román vendéglátókkal mindenféle nyelven csacsogva egyszercsak belémhasít, hogy a lányka legjobb barátnője, akiről épp sztorizik, nekem ismerős!
Mint összeraktuk, Dzsííí (akinél Norvégiában jártam 4 éve) első felesége a román lány barátnője, még az esküvőjükön is jártam! :D És hogy ez 800 km-re innen derüljön ki!
