Tobber életblogja

Ba megérezte a vesztét, úgyhogy este bazinagy csokor rózsával-liliommal érkezett.
:D

Szeretem, hogy összeérnek a szálak a táncházak és a csoport között. :)
A lenti lányka pasija nagyon ledöbbent, amikor kiderült, hogy terhes a csaj. Be lett adva, hogy véletlen.
Szerencsétlen idióta! :(

Ismerek egy lányt. Kitalálta, hogy ő bárkit is megfog magának és gyereket csináltat. És eljárt táncházakba és ráakaszkodott mindenkire, néhánynak odaadta magát, aztán egy hagyta magát, de a pasas bunkón bánik vele és figyelmetlen és néha napokra eltűnik, de most boldogan jelentette be a lány, hogy gyereket vár.

Gratula.

Csak azt furcsállom, hogy várta, hogy mondjak erre valami kedveset, nekem meg csak annyi jutott eszembe, hogy vissza kell hívnom EK-t, hogy lebeszéljük, hol táncolunk pénteken, úgyhogy kedvesen mosolyogva kisétáltam. A lány érti, mire a gondoltam, a fiú állt döbbenten. Nem akarom elszúrni az örömét, de hadd ne asszisztáljak ilyen gerinctelenséghez.

Ba. Nyilván mindenki érzi a bejegyzésekből, hogy Ba-val vannak problémáink.
Ő 36 éves koráig sosem járt igazán nővel, max. olyan kapcsolatai voltak, ahová heti 2-3x átment, aztán haza is estére.
Ez meg is látszik rajta, teljesen alkalmatlan kompromisszumra. És ehhez nagyon hisztis. Nem mozdít arrébb egy programot egy másikért olyan időpontra, amikor ráérne, síelni azért nem mentünk pár hete, merthogy fújt a szél. (A hegyen mindig fúj...)
Pont 5 hónapja próbálok maximális alkalmazkodni, elfogadni, kiszolgálni, de nagyon nehéz. Valami mindig rossz neki, ha örömmel kérem, hogy csináljuk ezt-azt, legyen így-úgy, mindenben talál kifogást. Mindenben. Kekszben is. Tegnap fél éjjel ezen bőgtem. Nem nagyon izgatja, ő úgy érzi, azzal hozzájárult az együttélésünkhöz, hogy heti kétszer elhoz próbáról.
Nagyon nehéz, mert veszi(tem) el a jókedvemet, TCsV szerint a régi pozitív Tobber egyre borongósabb, erről beszélgetnek ismerősökkel, sőt egyszer TCsV Anyuhoz odament, hogy kikérdezze mi bajom. (Anyu meg kivágta magát, nem akart pletykálni, ezért arra fogta, hogy biztos szomorú vagyok, hogy eladtam a kiskocsimat. :DDD)
Igaz, legutóbb kedden akart lebeszéni TCsV Ba-ról, hogy ő azonnal hozzámköltözne. Amikor kételkedtem, hogy minden funkciót meg tudnék-e kapni így is, akkor meggyőzött, hogy igen. Öh.
Nem akarok megint egyedül lenni.

Ma telefonon beszéltem egy értelmesnek tartott közszereplőnkkel, a főnökömnél akart reklamálni a cégünkre.
- Maga az ügyvezető asszisztense?
- Igen.
- Akkor inkább elkérném az emailcímét és leírnám, mert lehet, hogy bonyolult és nem értené meg.

Sutbadobom diplomáimat, értelmiségi felmenőimet, magyar nyelvértésemet, négy éves itteni rutinomat, majd elolvasom az emailt, amiben annyi szerepel, hogy nem ismeri el a számlatartozását és hívja a főnököm vissza.
:D

Miért nem saját örömömre aerobikozok? :)

Tegnap próbán az egyik legvirtuózabb táncrészt tanultuk a koreográfiából. TCsV maximalista, nem lehet elsinkófálni a lépést.

Most megmértem egy régebbi fellépésük alapján:
átlagosan 6,61 lépés van benne másodpercenként.
Zene adott, lassítani nem lehet.

Nincs két egyforma sorozat, figyeljünk a stílusra, lépéssorokra, a lábfejtartásra, a lábemelésekre, térdrogyasztásra, törzski-behajlítgatásokra, dobbantásokra (itt tuti lebukik, aki elcseszi, mert hallatszik), kézmozgásra, kéztartásra, fejtartásra, állandóan változó térformákra és hogy oda-vissza haladjunk vele.
6,61-szer másodpercenként.

Nem véletlenül fáradunk ki agyilag a harmadik órára? :)))

Van itt egy oldal, ahol régen abbahagyott kézimunkák befejezésére ösztönöznek. A napokban álltam én is neki. Van három befejezetlen mackóm, kb. 5 keresztszemesem, pár más hímzés, filcállatok, amivel hamar végezhetnék.
Most több időm van, mert lelassítottam a tánccal, a fix 2x3 órán túl csak 1-2x 2-3 órát ugrálok már hetente.
Úgy nincs kedvem, hogy Ba épp hazaér a heti hat különprogramjáról, én meg előtte pár perccel húzok el, éjjel érve haza.
Akkor inkább sütök otthon, meg kézimunkázom. Ennek eredménye a lentebbi két nyuszi, TCsV mackója mellényestül, március 15-ére fűztem gyöngyből két kokárdát magunknak, készül pár húsvéti dekoráció.

Hiányzik a több mozgás, de a tavaszi fáradtság, az állandó melegfrontok miatti fejfájás miatt nem is bírnék többet.

És Ba is erősen elszív az életenergiáimból...

A lakásom. Öt éve épült, ideje kifestetni, átrendezni.

De ötletem sincs, milyen stílusra.

Napfényes.

Világos kőrisparkettám van. Gyönyörű és nagyítja a teret és egy vagyonba került, nem cseréltetném ki. Átpácoltatni sincsen kedvem.

A bútorok nagyrésze adott. Középbarnára pácolt amerikai konyha fémszínű konyhai eszközökkel, meleg faszínű könyvespolc, számítógépes szekrény, lehajtható étkezőasztal.

Változtatható színű kanapé, jelenleg drapp. Szeretem, nem kell lecserélni.

Adott egy terméskő falam, néhány fenyő színű bútor is. És nagy zöld növények.

A lámpák fekete kovácsoltvas-szerűek.

Azt tudom, miket nem szeretnék. Nem szeretem a sok dísztárgyat, a zsúfolt, fülledt tereket, csak a kevés csetreszes szobát, az lehet kuckós.
A másnál tetsző provance-i nálam cukorszirup a köbön, a minimál a másik véglet. Népies kizárva, sötét színű vagy antik bútorok pláne, rossz kedvre hangolnak.
Puha, otthonos, természetes anyagú, nagyon meleg hatású szobákat szeretnék, sok színnel, vidámsággal.
Ne legyenek éles sarkok, hajlamos vagyok mindennek nekimenni félálomban szemüveg nélkül, most épp a hajlatomban van egy tenyérnyi kék folt, lövésem sincsen hogyan szereztem.
És ne legyenek fehérek a falak, az gyerekkorom szegénységét juttatja eszembe, befejezetlennek, olcsónak érzem, esetleg tapétán tudnám elképzelni csak ezt a színt.
Legyen könnyen tisztítható a lakás, így a rusztikus fa, textil, függöny elfelejtve. Jelenleg nincs is függönyöm, minek. Befelé nem látnak, kifelé miért venné el a kilátás egy részét.

Nézegetek kaspókat, a sok növényem jobban mutatna abban, de ezek a nagyok min. 8-10 000 Ft darabja, ennyim nincsen.

Marad a szoba átfestése, átszínezése akár sötét színűre, amihez megy ez a sok fa, kő, növény. Színes, harsány legyen, vagy elegánsabb szürke, esetleg tapéta mintával?

Ötleteket, fotókat szívesen látok! :)

Ez tetszik, de kicsit unalmas:

Kiegyensúlyoztam, tegnap Anyu-féle mákos rácsos linzert sütöttem egy egész tepsivel, kap Ba, a kollégák, a táncosok.

Igaz, Ba morgott, hogy a táncosoknak ne vigyek, de sosem fogom megérteni, miért nem bírja őket, főleg TCsV-t. Azaz értem, féltékeny. Kicsit unom.

A hétvége az elintézés jegyében telt, autót megtankoltam, ablakmosót feltöltöttük, kívül-belül lemosattuk, addig elugrottunk kábelért, így már összeköthető Ba batárnagy tévéje a számítógépemmel => megnéztünk rajta vagy tíz Friends epizódot.

Elvittem gitározni, addig bevásároltam, szereztem tartalékhúst, legyen mélyhűtve, lett új tavaszi árnyalatú tartósrúzsom, főztem is, cukorszegény édességet is kísérleteztem, ami olyan sikeres volt Ba-nál, szülőknél, hogy tegnap meg kellett ismételnem. Igaz, Ba-nál minden kajám sikeres.

Panna Cotta. Olasz tejszínpuding.
Becsszóra próbálok nem uborkafára mászott gasztroblogerré válni, akit bizonyára az asztal körül sordófával üldözte anyukája, ha nem pannakottát kért ebéd utánra. Kedvencem az a receptblogger, aki osztja az észt, aztán bevallja, hogy kelttésztát nem is süt. Örülhet az ura.

Szóval az étel még sokkal finomabb, mint pofonegyszerű, a maroknyi fagyasztott erdei gyümölcs épp lekvárrá fő 15 perc alatt, amíg a tejszín-tejhez hozzákevered a zselatint, csepp cukrot-édesítőt, pohár aljára a friss lekvár, rá tejszín, hűtő, majd próbáld nyugodtan végigvárni, hogy megdermedjen. (Nem nagyon tudod...) Ennyi. Felírtam a gyorsan-hatékonyan receptes listámra. :)

Műkörmöztem, festettünk hajat is, Ba végig mormogta, hogy azért ő élvezi, hogy igényes nő vagyok... :D És tényleg szép és fényes és erős és kicsit sem törős a hajam, ha máson látnám, irigyelném.

Vasárnap Ba kérte, hogy menjünk arrafelé házakat nézni, ahol én szeretnék élni, kocsival 3 percre tőlem meg is álltam, órákig csavarogtunk a kertesházas részeken, elemeztük, melyik házzal mit kezdenénk, melyik ertben hová miket helyeznénk...

És kollégákkal megyünk síelni májusban, gleccserre! Alig várom. :)