Először is ha nagymellűekre terveznek méregdrága, nevében is jelzett tartó melltartót, akkor az 3 óra ugrálás után miért lazul meg annyira pántban, hogy huzogathatom vissza a mosdóban táncon? Varrjam össze? És különbenis, aki 80E-80F, az logikusan 195 cm magas? Mert a pánt a legrövidebb állásban is épphogy nem hosszú.
És nem, gőzöm nincs, hol van a főnököm levele, ha már az érkeztetőkhöz sem jött meg az épületben. Nem, nem tudom, hogy milyen úton kerül be egy nagymultihoz az összes levél és hogyan válogatják ki. Nem, nem ismerek senkit, aki tudná, de utánajárok. És nem, nem érzem magamat hülyének, ha a főnökeim naptárját bámulva a következő egy hétben csak egyetlen órát látok, ami közösen szabad mindkettőjüknek, és ha akkorra magánprogramot tervez az egyik, arról miért kéne tudnom, ha nem jelzi sosem. Ha meg felfogja mitugrászjuppink, hogy nem lehet megoldani a kérdést, akkor miért engem csesz le, hogy ez nem megoldás? Majd 17.00-kor csörög főnök, hogy az összes holnapi megbeszélését tegyem át másik városba videokonferenciára, kuncsorgok mindenkinek, hogy az utolsó pillanatban az eszközt tegyék szabaddá, majd amikor már kábé a fél IT-t megmozgattam és irodavezetőtől kuncsorgok szivességért meg visszahívásokért jön egy sms, hogy stornó, mégis Bp.
És becsszóra kedvelem a főnökeimet és kollégáim nagy részét.
ÁÁÁÁÁÁáááááááááááááááááááá!!
Ha más érezne így, azt tippelném róla, hogy rég izélt egy jóízűt.
(Btw: Őszhalánték nagyjából bérletet váltott hozzám, csak húzom az időt, mert nincs kedvem találkozni vele.)
