Csüt-péntek céges tréning Balcsin 20 kollégnővel, szép helyen, csak nők, plusz a tréner, illetve egy svéd 14 éves lány, aki miatt sokat angoloztunk. Csodás kilátás a hotelból, csúszdázás a strandon, éjfélig játszottunk.
Az egyik vezetőnk meggyőzött, hogy csak én vagyok olyan vagány, hogy felmerészkedünk egy privátkikötőben álló luxusjachtra, és fotót készíttetünk magunkról. Megtettük, végig lesve, nehogy valaki leparancsoljon onnan... :)
A vacsora egy kis hajón volt, és mi vagányak bevállaltuk, hogy kihajózzunk a másfél méteres hullámokba, de aztán a pasi trénerünk annyira rosszul lett, hogy miatta visszafordultunk, durván dobált minket a szél, enni képtelenség volt.
Sokat beszélgettünk a lányokkal, sokat segítettek feldolgozni, hogy Ess-sel nem is illünk össze. Most izgatottan hivogatnak, hogy mivammá az új tervekkel, lásd lejjebb.
Péntek d.u. egy lánykával átmentünk a Balaton túlpartjára, tescoztunk, majd kitaláltuk, hogy nem lehet olyan nehéz az a tankolás-izé, ha annyian csinálják, és biztos olyan, mint kinyitni egy kompótot, azt meg tudunk. Úgyhogy életemben először (évek óta járok autóval!) nem rebegtettem pillát a kutasra, hogy tankoljon meg helyettem, hanem megtettem. Őstehetségek vagyunk.
A túlparton céges üdülőben kollegiális hétvégét szerveztünk, este szalonnasütés. Addigra odaért Illető is, aki azonnal levette, hogy rossz passzban vagyok Ess miatt (egész héten neki nyavalyogtam).
Odajött, hogy felafejjel, átölelt és simogatott, hogy megnyugodjak. Majd a számra adott egy puszit.
Rákérdeztem, hogy ezt mégis miért kaptam, és ő sem érti, csak úgy érezte, ezt kell tegye. Mondtam neki, hogy folytathatja. :))
Egész hétvégén beszélgettünk, újrakezdjük. Én is ezt tervezgettem már pár napja, de előbb tisztában akartam lenni azzal az érzéssel, hogy Ess-sel kicsit sem illünk össze. (Aki lemaradt, ezzel a kollégával 1,5 éve már jártam pár hetet, akkor rossz volt.)
Reggel 5-ig iszogattunk, aztán külön szobában alvás. A fogkrémes részt nem mesélem el. Nem, nem pikáns.
3 óra alvás, némi sör és közel fél liter zuborinkó zubamuba, zubrowka tömény megivása után teljesítménytúrává változtattam a sétáljunk-a-hegyen tervet (végülis az egyik szervező én vagyok). Dicséreteket begyűjtöttem, hogy mennyit bírok (értsd: ezzel sem megyünk többet kirándulni). Közben megfőtt a babgulyás bográcsban (még ma is mindenki azt ette!), majd sültszalonna este sok alkohollal és üzbég párbajjal. (Ez is csak annak izgalmas, aki ott volt. Üzbégek nem voltak ott. Szerbek igen, de senki nem akart velem szerbet táncolni. És állapotomat végiggondolva én sem tudtam volna.)
Hajnalban felvetettem, hogy bár ugye addig nem történik semmi, amíg ő nem szakít a mostani barátnőjével, de aludhatnánk együtt összebújva, úgyhogy GörisPétől engedélyt kértünk, aki sértetten elment az én ágyamra aludni, sztem reggel a szobatársam megdöbbenhetett, hogy fürtös fekete nő helyett egy szöszke férfi horkol ott. Kompromitáló videókat készítettem róla, szal nem mer beszólni.
Jó Illetővel aludni. Erre nem így emlékeztem. Azaz sokat változott egy családi tragédia óta, összeszedettebb, férfiasabb lett. És nagyon jó nőnek tart, imádja, hogy így lefogytam, de ne aggódjak, a lelkem vonzza hozzá, és köszöni, hogy vele vagyok. Még kifejtettem kiskirálylány-nézetemet neki, elfogadta. (Szerintem minden lány kiskirálylány, ezért bókokat kell nekik mondogatni, dícsérni, simogatni a hajukat, mert azt ugye senki nem akarja, hogy az ország kiskirálylánya szomorú legyen. Én megértem, hogy egyszerű kis történet, de ha pasik ebből értenek... :D)
Vasárnap kánikula, strand, ahová GörisPé eljött szájhúzással, mert szorít Illetőnek, hogy összejöjjön velem, de falfehér bőrrel inkább a fa alatt olvasgatott. A hideg Balatont forró csókok melegítették (ah), ott már nem érdekelt minket, ha valaki meglátja, igaz, sokan nem is maradtak délutánig. Tejfölös lángos a lovagias meghívás, még ma is a gyomromban lehet valahol, pfff.
Hazafelé a két kocsi fej fej mellett, végül én értem be előbb az Osztapenkohoz. (igen, még a 993 köbcentis kocsim van)
Szülőknek beadtam a babgulyás maradékát és Illető tényét. Apám lelkes (azt hiszi, ritkán hajtanak rám pasik, csak mert nem mesélek róluk), meg leírva tényleg Ess ellentéte, fiatalabb Essnél 16 évvel, nálam is eggyel, nagyon okos, nagyon olvasott kis zseni, és fixa ideám, hogy sokkal tisztább Essnél, pedig Ess-t sem tudtam nagyon megfogni, hogy miért nem tartom annak, mégis így éreztem. És Illető szeret mosogatni, ezért is kértük, hogy egy házban legyünk, gondoljatok csak a vágódeszkára reggelre rádermedt szalonnazsírra... Bevált, tényleg ő mosogatott!
Apám kikísér a kocsihoz, örül, végre beszélgetek velük (egy éve minden héten átmegyek órákra...)
Este még cset Illetővel az esetleges gyorshajtás-csekkekről, esélyes, hogy kapunk, aztán egyszercsak ír, hogy le is zárta az aktuális nővel, szabad a pálya, ma együtt ebédeltünk.
Ma Ess-től búcsú büszkeségből, dacból, érdeklődés átalakulásából és örülök, hogy ezután is heti tizensok órát nézhetjük egymás képét táncon
Viszont Illető épp most kattant rá a magyar néptáncra, végre mehetek arra is (Ess és minden dsz-es tartózkodik a helytől, én csak az ottani alakok egy részétől...)
Hát ennyi röviden, istenien éreztem magamat, a hétvége kimosta a fejemből Ess emlékét, még este átmegyek visszaadni a kulcsokat, de már most mosolygok, mert végre lezártuk.
