Németországban jártam öt napot. Szép városok, gazdag emberek. Srác
hívott magához, ő most itt él pár hónapja. Hétközben dolgozott, hétvégén jött velem.
Láttam Düsseldorfot, Kölnt, Aachent.
Kölnben mázlim is volt, a hatalmas dómban elcsíptem egy orgonahangversenyt.
El
tudjátok képzelni, hogy micsoda élmény a percekig visszhangzó orgonaszó
Németország legnagyobb templomában? (Ami az eiffel-toronyig a
legmagasabb is volt Európában.)
Viszont esett végig, én meg már
itthon is náthával harcoltam, úgyhogy próbáltam minél többször meleg
helyen szárítani az átázott ruhadarabjaimat... :S
Elfogyasztottam a méltán híres német gyógyszeripar pár termékét, most vegyetek bayer-részvényt, hatalmas profittal zár idén! :D
Ezenkívül
szórakoztattam őket a némettudásommal. Namost vagy nincs humorérzékük, vagy csak értékelték az igyekezetemet. :)
Srác precíz. Már hetekkel előbb aggódott, pontos leírásokat küldött, linkeket, tömegközlekedős térképeket. Aztán várt rám, ott átadott egy német mobilt, hogy azon tartsuk a kapcsolatot, mert olcsóbb. Lakáspótkulcs, ha külön mennénk fel. Naponta kétszer felhívott, hogy mizu.
Sütött nekem reggelit. Elvitt sörözni, vacsorázni. Kényeztetett. Én is főztem rá, kicsit összedobtam a lakást. Igazán jól éreztem magamat. Pedig valami baja van, de nem beszél róla. De aggaszt.
