Hümmm. Olyan még sosem volt, hogy BS-sel csak egy órát korizzunk érdemben. Volt még csacsogás vele palánktámasztva és kunsztmegfigyelve, aztán Jattal kávézgatás kint a csarnok előtti fűben ülve (igen, korival a lábamon!), aztán BS befalta a fél büfét és végignéztük a drabálishokispasikínálatot... (Jat, az a két feketepólós társad, akik éleztettek, mmm...) Bevágósnacis retteg BS-től, úgyhogy most csak óvatosan nézett. Elmenetelkor meg vártuk a fuvaromat, Bn-s meg akkor hajtott ki a parkolóból, láthatóan tök zavarban, úgyhogy némi kuplunghasználati gondjai akadtak, és nagyon elvörösödött. Tinikor-tinikor. Vicces. Este még alkoholizáltam 4 vodkával és akkor nekem jó.
És a lényeg: a lépcsőházban nem is tudom, hogy ki pirult el jobban, Gyuribá, vagy én, amikor rámköszönt... Hihetetlenül elvörösödtünk!! :-D Imádom azt a cuki rekedtes hangját. Ja, és annyira bennem volt a "bácsi", hogy majdnem csókolommal köszöntem vissza!! :-DD
