Jók:
Négy éjszakás nyaralás egy görög szigeten szezonutóban. Béke, medence, tenger, ékszerdoboz kisváros, cuki helyiek, isteni ételek, nyugis Kócos. Ránkfért a pihenés.
Olasz főzőest, Kócos ezt kérte a szülinapjára. Fantasztikus ételek, tervben van az itthoni rekonstruálása. Hagytam kibontakozni, aládolgoztam, formáztam, nagyon élvezte, kidőltünk és négy doboz ételt hoztunk el a vacsora után.
Holnap viszem szüleimet egy vidéki állófogadásra, évforduló, Nagyapám fontos ember volt ott, VIP fogadtatás. Ideírom a jókhoz, remélem, az lesz, bár legutáltabb politikusaink egyikével is mórikálni kell (majd elsomfordálok).
Elvégeztem az intimtornatanfolyamot, már csak végezni kéne.
Egyelőre megvagyok a fogorvossal, kisebb vagyont csikorgatok le a fogaimból, durván laposra van csiszolva a teljes fogsorom a lenyomat alapján.
Rosszak:
Megint három hétig áll a terápia, amibe bele sem kezdünk még, mert csak felmérünk. Én nem viselem jól, csak aludni szeretnék.
Elindultak a táncok, de nincsen lelkierőm.
A kvízhez sem.
Betörtek a közvetlen szomszédomhoz aznap reggel, amikor egy órával később léptem ki. Ő is otthon volt, ijesztő. Nem az értékeket félteném (nincs is itthon), hanem hogy leütnek, vagy elszökik a macska. Leginkább fordított sorrendben.
Voltunk egy kellemetlen céges elvonuláson. Azt hittem, csend, természet, jó levegő lesz kedves arcokkal. A kilencből heten cigiztek az orrunk alá, és bár semmi bajom a cigivel, de töményen ennyitől egész nap kijött az aurás migrénem estére. A terasz szélére letették a mélynyomót és dübörgő lakodalmast és popot kellett hallgatni, valaki mindig kiabált a mikrofonba, nekem meg heti négy kertvárosi h.o-val, depresszív, zene és tévémentes estéimet megszokva sokkolóan hatott. Nagyon feszengtem, aztán jöttek az ovis versenyjátékok, rég éreztem ennyire szerencsétlenül magamat.
Pedig általában viccesek az elvonulásaink.
