Tobber életblogja

Szereztem szüleimnek kézbesítőembert, aki cigit is házhozvisz (a cigi és a patikaszámlájuk együtt 70 000 Ft, talán megeshet, hogy egymást generálja a két összeg???).

Egy unatkozó, munka nélkül maradt közgazdász, a kerületben ismerjük a nevét, aktivista itt-ott (a 120 ezres falu, mondom én).

Csetelgettünk, meggyőzött, hogy elugrik nekem szép virágokért, ért hozzájuk. És tényleg, álomszép virágokat hozott. Megegyeztünk egy korrekt futárdíjban, megígértem, hogy nézek neki munkát, ha tudok.

És akkor rákérdez, hogy Péfiát honnan ismerem. Hát, nyaraltunk együtt párszor, Pé az egyik cimboránk.

A beszerzőpasi meg Péék válása után randizgatott az exfeleséggel, ide úgy 150 km-re... :D

---

(Most meghallgattam a recepciósaink közt dúló vitákat és fegyelmiket, nem kell az ebéd előtti kávé, asszem.)

Elkezdődött a 9. hét. Március 13-án azt tippeltük, ilyenkorra megyünk vissza dolgozni.

Nagyon reménykedem, hogy pár hétig még nem.

Remekül elvagyok otthon, munka sok, de tudok haladni, nincsenek felesleges ingerek, közlekedés, pofázó kollégák, ajtócsapkodás, túl savas a kávé-nem jó a tejhab 1,5-s tejből, mittomén. Segít a koncentrációzavaromon.

Nagyonlétra nagyon irogat, hogy jönne. Aki megkérte a barinő kezét látványos meglepivel, facebookvideó ezer szivecskével, mert babát várnak. Számolatlan cuki bárgyú kép az arcunkbatolva.

Dehát panaszkodik, otthon már nem kapja meg azt, amit akar.

Lerázogatom, a szitu sem tetszik, tök jól elvagyok szingli (vagy velem lévő, na) Kócossal, meg a legkevésbé hiányzik a vírus.

(És kicsi a világ, a beosztottja Kócos legjobb barátja. Mondjuk nem hinném, hogy a kispapa a cégnél a nőügyeivel dicsekedne... :D)

Erre irogat, hogy 30 perc múlva? Nem. Maszkban? Nem. 20 perc? Aztán nem is válaszolgattam, erre küld egy fotót a kapumról, hogy ő komolyan gondolta és megérkezett.

Nem.

Mit várt??

Rosszfiú anno valami barátnőre hivatkozva letiltott, most irogat, hogy újra jönne. És ismerősnek jelölget, majd újra és újra. Nem.

Ő elég aktív tagja egy trollcsoportnak, nem hiányzik, hogy screenshotolgassa, bármi lerázóst írok.

Ja, Anyu 23 éves kori exvőlegénye irogat rendszerint, mi van Anyuval, mert ő már letiltotta minden fronton,  zaklatta, hogy találkozzanak, megbánta, blabla. Egy fax volt fiatalon is, most is próbál érzelmi zsarolósra venni. Őt nem éri el, hát rámír, jelölget. Nem is válaszolok.

I-t megkérdem, hogy van a dereka, hosszú litániát ír, miért nincs célja az életének az exe nélkül, akit mondjuk megcsalt és szivatott 15 évig és nem kicsit alázta, jé, hát most nem fogadja vissza ezredszer.

Pasik, de tényleg, mi van veletek? :O

(Elárulom a kulcsszót: tisztelet. Oda-vissza.)

Na, csak megugrottam a szintet!

A karantén kezdetén vizsgáztunk. Irogattam a tanárnak, végre küldte a választ:

80%-os lett a záróvizsgám, ami állítólag a csoportban kiemelkedő, meg megdicsérte az órai részvételemet, és hiába nem lennék elégedett 80%-kal, eddig azt hittem, megbuktam. :D

Naszóval a járvány végén nekiindulok a B2-nek, hosszú út lesz.

Csodálom a mindent hátrahagyó világutazókat. Hogy nem borulnak ki az állandó bizonytalanságtól?

Szorongok, pedig nem kéne. Biztonságban vagyok, munka dögivel. Ha nem, van végkielégítésem.

Négy nap szabin lettem volna, egy napot végigdolgoztam, egy nap még este is hivogattak és nyolckor küldtem ki valamit, szerdán többször csörgött a telefon, egyszer kolléga is ideugrott gyorsan elintézni valamit.

Magyarul csütörtökön szabin voltam.

Már jönnek az első hírek az újraindulásról, én rettegek napi 2x két metróval járni, tuti autóba ülök, ha a fele fizetésemet parkolásra költöm is (440 Ft/óra!) és a fele szabadidőmet dugóban.

Ejj, pedig de utálom az ilyen felesleges környezetszennyezést.

---

Befejeztem két medált és meglódultam egy harmadikkal, festettem két képet.

---

Átmentem Anyuékhoz a kertbe, mire apu behívott, amire Anyu nem mert nemet mondani, hisz miatta mentem, ugye.

Ültünk 2 méterre egymástól maszkban, kesztyűben, fertőtlenített cipőben, hát, marhára unatkoznak szegények. A cimboráik partiznak, szüleimnek van annyi eszük, hogy nem.

---

Nézem az Ozarkot, érdekes, érdekes és egészen jók a színészek, de az a kék szűrő minek az egészre???? Olyan, mint az aláfestőzenék, hogy segítsenek a hülyének is megérteni, hogy most izgalmas lesz kimenni a kertbe, amikor ott vannak a zombik.

A kék szűrőtől nem lesz dark, ellenben marha nehezen látható mobilon még Netflix minőségben is.

---

Két év után rámírt Judós3, hogy mizujs.

Ja, aki váratlanul lelépett bő két éve és elég görény módon.

Válaszoltam, hogy a cuccai a pincében, majd vigye el. Nem gondolja, hogy haverkodni fogok vele!

---

Akkor már megnéztem a facebookon, mi a szitu a családjával. Azt kisakkozom, hogy a járvány miatt a négyből egyiknek sincsen most bevétele, gondolom, ez nem segít a hangulaton.

És látom, hogy a tesója, akinek az eljegyzési partiján még ott voltam 2,5 éve, egyedülálló, a vőlegény meg már elvett mást feleségül és gyereket várnak. Annyira megsajnáltam a lányt, mekkora tervei voltak!

---

Pityeregtem Szilágyi Istvánon is. Értem, hogy van, aki nem kér a segítségből, de ez akkor is méltatlan halál.

Párszor találkoztam a fiával, aki meggyilkolta, egy bandába jártunk a kilencvenes évek közepén. Öntörvényű, agresszív fiatal volt, alig idősebb nálam.

Sajnálom, hogy így alakult.