...ja, hetvenes-nyolcvanas évek gyerMeke vagyok.
Szombat reggel autóba ültem és ahogy a nagykönyvben meg van írva, lemerült az akksi.
Pesten ez nem dráma, felhívtam a City taxit, akik 15 percen belül küldtek egy sofőrt bebikázni. Régen olcsóbb volt, most 4 000 ft, szerintem a belefér kategória.
Átmentem Béhez a kis dombjukra lecsücsülni. Vendégüllátott, kaptam enni, inni, szépséges virágot és friss kávét is.
Rég beszélgettem ennyit offline. :)
Aztán elugrottam Anyuék felé, hogy szigorúan maszkban és 3 mp-en belül vegye ki a farmerdzsekit a hátsó ülésről, pakoláskor jöttem rá, hogy nekem kettő is van.
Kaptam cserébe úgy négyembernyi tokányt, azóta is eszem és próbálom emészteni.
Szegény szüleim, a szembelakónál, öt méterre az ajtajuktól kint a vörös karanténcetli, ők meg elég parásak (értsd a kulcsot is fertőtlenítik minden belépéskor)...
Ma meg totál elhatalmasodott az allergiám, szétmegy a fejem ettől a fronttól, viszket a fejbőröm, de irtóra, szóval eléggé semmihez nincs kedvem.
Úgyhogy taktikus pszichológiai lépésként megnéztem az Epstein dokumentumsorozatot, mert az nyilván nem segít... Mekkora szemétségekre képesek az emberek! És az amerikai rendőrség akkor is gerinctelen volt. Most is az, láthatólag...
És az áldozatok magukat okolták, hihetetlen.
Belekezdtem A koronába, II. Erzsébet élettörténetébe.
Aztán felhúztam magamat.
2020-ban valóban el lehet adni egy sorozatot ilyen nőalakkal?
A filmesek meg még mindig azt gondolják, akkor szerethető egy női(!) karakter, ha a kétgyerekesen is bájosan naív és rácsodálkozó negédeske zavartan döbben rá a határozott férfiak által kimondott valóságra?
A királynőt gyerekkorától az uralkodásra készítették fel. A családja, a nevelői, az iskolái. Érzelmi és retorikai "kiképzést" kapott a végtelen világismereteken kívül. A legjobbat.
Realistább, határozottabb, tájékozottabb nő nem sok lehet a földön.
De a filmkészítők szerint a tüncin mosolygó, bizonytalan felnőtt nőből a történések hatására erőssé váló karakter lesz kedvelt az embereknél? Ne már!!!
Ejj, de utálom az ilyen életszagútlan nőábrázolásokat a 21. század lassan 3. évtizedében! Kinek van igénye még a cukin mosolygó, elesettséget megjátszó nőképre nárcisztikus, lelke mélyén önbizalomhiányos Dóra Gyulákon kívül?
(Aki úgyegyébként találóan felnyitja a nők szemét, hogy néhány gesztusra hisznek el bármit pasiknak és hogy szelektálják jobban, kikre bízzák az érzelmeiket. Csak a játsszad meg, hogy nem vagy dühös, hanem hidegvérű királylány és mindig higgadtan és nőiesen kommunikáld az érzelmeidet, hogy a férfi felfogja, mikor viselkedik sértően (ahelyett, hogy esetleg gondolkodnapermegtanulná és nem bántana meg többé utána), hát ez kevéssé...) <-- Ezért kezdjetek fiatal pasikkal, nyitottabbak is az érzelmi fejlődésre és nem csak látszatgesztusokkal tesznek azért, hogy boldogok legyünk. (Oké, nem mind, Nagyonlétra elég creapy-n lerázhatatlan azóta is. Válogassunk okosan. :D)
Kaszáltam is a sorozatot két rész után, várom a tippeket ismét. :)
Még Kócossal erotikcsetelünk, próbálom kizárni, hogy az ablakok beleremegnek az égzengésbe (a tanyasi kóbor macskám pont lexarja és csak a játékát követeli nyugiban), aztán home office holnaptól megint. Ami jobb, mint bent lenni, kiélvezem.
Blogokat nem követek mostanában, a szaftos pletykákat megírhatnátok érdekel, de próbálok többet offline lenni (nem igazán megy így sem).
