Hát, első nagy rendezvényem az újaknak, izgulás. Meg saját munka. Minden este tanulás ezerrel.
Hétfőn arra ébredtem, hogy forog velem a szoba és hányni fogok, tegnap csak szédülésre, ma hánytam.
Szerintem nem kéne ennyire komolyan venni. :D
Anyám felhívta a figyelmemet, hogy (a tucat diákmunkát leszámítva) 44 éves koromra életem 4. munkahelyén vagyok, itt 14. éve, szóval nem gáz, ha nem itt élem le az idegeimet életemet.
Aztán az is van, hogy a memóriám pocsék. Nehéz így tanulni.
Van az a hülye elmélet, hogy aki sokat olvas gyerekkorában, az profi szövegtanuló lesz. Hát, nálam többet gyerek nem olvasott. Még apám felnőtt könyveit is. Mégsem tudtam soha két sort sem megjegyezni a verstanulásokkor.
Rémálmomba ne jöjjön elő, mennyit szenvedtem a szövegtanulásokkal.
Megsúgom: ez készség. Én sem értem, más miért nem tud néptáncolni, hiszen csak le kell utánozni, amit látsz.
Na.
B1-re 2 000 szót kell tudni, szerintem a füzeteimben 3 000 körül lehet, de előbb készítek statisztikákat belőlük, mint megragadna a fejemben. :D
Nyíg vége. Ma nagy bejelentés, már halljuk a pletykákat.
