Pénteken home officeban dolgoztam. Irtó megnyugtató, hogy nem szólnak kétpercenként hozzám valami irrelevánssal.
(Most is beszél hozzám valaki, aki semmi asszertív jelre nem megy el, érdemit meg nem bírok két hete fájó fejjel gondolkozni így, hogy monoton filozofál valamin, hát írok posztot addig!)
És az is megnyugtató, hogy a lüke kismacska bújt, meg hívott játszani, meg bújócskázni, meg magyarázott hosszan valami számára érdekeset fontoskodó fejjel.
Feldíszítettem a lakást, elkészítettem a jelmezemet, aztán átjöttek a cimborák jelmezes farsangozni.
12 felnőtt és 4 gyerek zsúfolódott be a mini lakásomba (minusz háló, ahová a sokkot kapott cicát zártam, ott is kinyitott egy szekrényt magának és a törölközők mögé bújt szegény félelmében).
Zaj, az volt. Nevetés, az nagyon sok. Éjfélkor kullogtak el. Nagyon jó buli volt.
Meg is beszéltünk egy lakásavatót, meg egy főzős bulit, meg egy májusi kerti sütögetést, lesz még műveltségi kvíz és babalátogatás tavasszal. (Meg tőlük függetlenül osztálytalálkozóm és külföld Bével, külföldi sztár az Arénában, színház, vidéki húsvét a nagycsaláddal, Nagyi szülinap, és nagyon remélem, Béká és gy.f.a. is szívesen látnak párszor!! Telik a naptár programokkal.)
Szombat reggel átmentem Béért és elsétáltunk a tavaszi szeles napsütésben bruncholni egy nagyot. Tojás, tejföl, facsart narancs. Az életemet leélném ezeken.
Felmerült egy álláslehetőség, de szeretnék kivárni inkább a jelenlegi munkahelyemen.
Aztán takarítottam a buli után, átjött Kócos estére, filmeztünk, agyonkényeztetett, aztán reggelit sütött nekem (baconön, tojáson, magos tk kenyéren leélném az életemet). Segíteni akart elmosogatni (btw hívtam a bulira, de sztem nem volt kedve néhány exhibicionista meleg pasihoz, meg az én korosztályomhoz en bloc), de megkértem, hogy ne zörögjön a konyhában, mert bármennyire cukika, szétrobban a fejem.
Aztán leengedtem, pakoltam, olvastam, tanultam gyakoroltam, sorozatoztam, megfuttattam a cicust párszor a kedvenc játékaival, hogy térjen vissza az ijedtségből.
---
Ma a cégnél bejelentés, holnap úgyszintén, aztán zárási határidők, kész a jogsim, érte kéne menni, fodrász is időszerű, meg szoli, újra kéne fűznöm két meglazult karkötőmet, kéne egy kikapargatható olcsó szemhéjpor, mert utántöltőt szereztem csak egy gyönyörű BenNye-ból. A kocsi borzasztó koszos, kondizni is le kéne mászni, de szétrobban a fejem.
Mocsok tavasz.
