Bével felfedeztük a lakóhelyünket. Nyakunkba kaptuk Budapestet, meglestük a szép helyeit. Maradt bőven hosszabb hétvégékre a listánkról, első körben négy napot szántunk erre lazán, későn kelősen, ráérősen, sétálgatva, nagyokat beszélgetve.
Szerencsés időnk volt, igazi 30 fokos, napsütéses nyár.
Első nap a Pagony Kertben kezdtünk, én persze kézműves hamburgerrel.
Ez egy, a Gellért Fürdő régi gyerekmedencéiből kialakított kerthelyiség, délelőtt szinte forgalom nélkül. Kilátással a hegyre, a Szabadság-szoborra, szerencsés napon az On the spot készítőinek fotózására.
Lesétáltunk a BKV-hajóhoz, ami hétközben a bérlettel használható, felhajókáztunk a Kossuth-térre, lelkesen fotózgattuk a hidakat és integettünk Bé kedves ismerősének, irtó menő. Ott a Szamos kávézóban kötöttünk ki egy sütire, aztán összefutottunk az említett kedves emberrel, aki kinyomtatta a belépőinket másnapra.
És persze kellett a parlamenti szuvenírboltból a néptáncos-huszáros magyarklisés pénztárca!
A Bazilikában felmentünk a kupolát körbejárni, élveztük a csodás kilátást, az egymásra találó orosz turistákat, please take a photo of me, I am lonely...
Aztán átvezetett minket a londíner (boy?) az Ária Hotel elképesztően elegáns hallján, tele szép külföldiekkel és zongorázó néger énekessel. Elegáns és udvarias hosztok, hoszteszek fogadtak minket a tetőn lévő rooftop bárban. A város fölött, elképesztő kilátással a Bazilikára, kényelmes fotelok, a kávés koktéljuk kihagyhatatlan, a szappan a mosdóban bergamotos Molton Brown.
Aztán Bé nagy örömére felültünk az Óriáskerékre. Remek fotók készültek.
Zárásként némi H&M Home párnaárnyalat összehasonlítás és besemmerekmenni táskaboltlátogatás.
A második napot az Á la maisonban kezdtük pezsgős koktélos, eggs benedictes brunch-csal. (Nemsokára már házhoz is szállítanak!)
Igen, elég nyilvánvaló, hogy a rafinált tojásételek és a kézműves hamburgerek a két gyengém. Meg a súlyom az előbbiek miatt. (Az omlett is finom ott a közelben a Liberté Hüttéjében a Szabadság téri park közepén, ott reggeliztem az MR-em után egy bailey'ses fagyis kávé kísérettel pár nappal később. Kellett a pozitív töltet, féltem.)
Utánaolvastunk az épületek történelmének, örömködtünk a felújított csodagyönyörű épületeken.
Elsétáltunk a Parlamentbe, ahol körbevezettek minket az épületben, meséltek a koronáról, és a biztonsági őr privátvezetést tartott saját sztorikkal. Aztán elugrottunk fogorvoshoz, nincs is vidítóbb egy fülledt pesti délután!
A harmadik napon kézműveskedtem ismerősék boltjában, aztán elugrottam Béért és felmentünk a Hármashatárhegyre a kilátóból is megszemlélni szépséges városunkat.
A közeli Hangár bisztróban üdítőztünk, majd átautókáztunk a Római partra és a fövenynél kirakott asztalok egyikénél madulás-rizstejes jegeskávézgattunk, végignéztük egy frissházas páros jegyes (vagy mi) fotózását, bénázását a nadrágtartóval.
Végü meglepetééés egy hamburgerezőben fejeztük be a napot a Burger's Bar teraszán Óbuda csendes sétálóutcájában. Bé pirított velőset evett, nyami.
Kicsit izgultunk, hogy a szakácsfiúk túléljék a darázstámadásokat.
Negyedik napon a Czakó kert étterem télikertjében ebédeltünk, ahol kikérik maguknak a coke kérést, csak biokólájuk van. (Finom.)
Csavarogtunk a Gellért-hegy kis erdei ösvényein, ki-kibukkanó kilátással a várra, Dunára, forgatagra, a Filozófusok kertjében, a Szent Gellért szobornál a vízesés tetején, aztán elkerültük a Mesterségek ünnepe-tüzijáték tömeget a belvárosban és órákat sétáltunk a Fiumei úti sírkertben.
Csodálatos hely. Többtucat hektáros gondozott liget, felújított mauzóleumok, hosszú virágágyások, értelmes tájékoztató anyagok és főleg talán tíz embert láttunk összesen.
Filóztunk még kicsit a lét kérdéseiről és messziről tippeltük, kié lehet az új síremlék a tér közepén. Beletrafáltam, Horn Gyula. Megcsodáltunk síremlékeket, kihagytuk néhány író, költő sírját, még visszatérünk.
Négy nap itthon, luxusban...
(Fotók nem sajátok, google találatok)
