Hát az úgy volt, hogy az összes jóindulatú és másfél hónapja nyaraló pedagógus haverom nyúzott, miért nem megyek szabira.
Tessék.
Már hétvégén gyenge voltam, hétfőn Békát kergettem idegbajba, hogy mitől lehetek ilyen kimerült, kedden már lázzal, torokgyulladással ÉS bélgyulladással keltem, hasmenés, hányinger, hogy nehogy lázcsillapítót be tudjak venni. A láz, köhögés még visszatér, a többit már megszoktam az évek alatt.
Ezért ráérősen bevállaltam receptek fordítását, de fájt a kezem gépelni lusta voltam, inkább a Papírkutyákat fárasztottam felesleges csetekkel, szemelvényekkel az app kínálatából, amiből ki is halásztam párat, bár egy sem 444 újságíró.
Hogy kiizzadjam, vagy mert olyan kedvem volt, áthívtam Fülbevalóotthagyóst, aki örömmel rohant, úgyhogy a tegnap estém rendben volt. Nagyon szép hipszterszakállal, szemüveggel, ááá!
Ma meg egy friss szerzeménnyel randiztam, vagy hogy. Cuki, meg fotós.
(Mindkettővel tisztáztam, hogy nem vagyok egészséges, ha őket nem zavarja...!)
Persze szarkeverő kolléganő bent terjeszti, hogy engem látott a városban ma, miközben még orvoshoz sem ugrottam el, le sem mentem napok óta. Anyu járt itt, meg a két fiú.
Egy ideig vártam a kék holdat is (jó, nem olvastam utána, csak az erkélyen csöveztem éppen), de nem jött.
Hát ez a komment meg zseniális itt:
http://cink.hu/oszinte-szokatlanul-oszinte-ez-a-sirko-1721283702
"
