Akkor elmesélem egy átlagos ebédelésemet a multicégnél.
Nincs idő kimenni, monitor előtt eszünk.
Mostanában nem sokat eszem, jólesne, ha legalább tíz percet rá tudnék szánni.
Így, hogy tegnap tánc előtt óta nyolc darab mazsola és egy kávé ment le és végig ugráltam, elég éhes voltam ma d.u. kettőre.
Egy teáscsészealjnyi ételt melegítettem. Amíg ettem, idejött egy kollegina, hogy ő itt csak vár. És nézett. De egyébként kéne valamit intéznem, nézzem már meg, ha már gép előtt vagyok.
Mondom, hogy oké, csak eszem. Nem baj, egyél közben!
Aztán idejött egy kolléga egy anyaggal, amit mindenképpen el akart magyarázni. Aztán a főnököm kért egy módosítást és elmagyarázott valamit, aztán a másik jött, hogy egy anyagot szkenneljek már át vidékre, itt beszélget mindenki és ekkor letelt a tíz perc, befaltam a csészealjnyi elhűlt étel maradékát.
Nem esett jól.
Holnapig már nem nagyon eszem, apróság, de irtó bosszantó ez így.
