Azt hiszem, értem már, miért kattannak rám a 17 évesek. Névnapomra írt egy valahai, 35 éves randikezdemény, hogy belőle akkor is, most is a 17 éves kori durva álmait hozom elő és pár mondattal felcsigázom.
---
Hazaesek a táncolásból, éjjel fél tizenkettő, nem is meglepő a vészköremailezgetés, hogy változott a terv, másnap csajok nem csőszoknyanapot, hanem kolorkód-napot tartunk.
Még épp időben.
---
Átcsoportosítottam a pénzemet, így véletlenül belefutva vettem egy rég vágyott 38 mm-es turmalinos hajsütővasat így, hogy egyébként tök elégedett vagyok a hajvasalóm hullámkészítésével is, vettem textilt táskavarráshoz, meg csatokat, zárakat, ferdepántot és cipzárt, és bb krémet, mert olyanom még nem volt és drámaian ronda vagyok már alvás smink nélkül, és hajpakolásokat csakmert hinni kell benne bár a hajam anélkül is szép, és unokahugnak áhított ajándékot és új headsetet és pástétomokat a francba a füstölt lazacot elfelejtettem! és vééégre itthon is találtam teljes kiőrlésű, alacsonyabb ch tartalmú manner mogyorós nápolyit ha előbb tudom nem is kell Ausztriába mennünk, és vettem a kedvenc harisnyáimból, és új illatot és most megállok a költekezéssel, de ezek már kellettek a jó közérzetemhez.
Holnap hajnalban megyek vért adni, irányítottan még úgysem tettem. Majd dolgozni, elkerülni az öt méteres körzetben 4 köhögő beteg kollégát, majd négy óra varrótanfolyam, gyors vacsi a városban és irány a koncert. Szombat délelőtt ne hívjatok, esélytelen.
