Három napos hétvége alig történéssel... Ba visszafog, amit utálok.
Nem mehettem kollégákkal síelni sem.
Szombaton Ba-t elvittem nyolckerbe gitárórára, majd 65 perc alatt: átmentem Újpestre, Duna Plázában vettem műköröm alapanyagokat, néztem cipőket, vettem újságokat, majd visszaértem Ba-ért nyolckerbe. Ezt mind.
És parkoltam is, merőlegesice.
Este elvittük Anyut táncolni, ha már ott voltunk Ba kérésére bementünk, hogy tanulhasson, majd hisztizett, hogy nem akar tanulni, majd közel állt egy pofonhoz, majd TCsV váratlan érkezése vetett véget a vitának, aki négyszemközt megkért, hogy hagyjam ott Ba-t, ha meg magányos lennék majd ő hozzámköltözik.
Tavasz lehet, ma egy kolléga felkínálkozott, hogy lesz gyerekeim apja, egy másik kávézni hivogat, harmadik kártyázni akar tanítani, Őszhalánték irogat, 18éves hívott el csacsogni...
Majd kb. semmit nem csináltunk, főztem, sütöttem, lakást rendeztem át ismét, takarítottam, mackót varrtam népviselettel (jóvan csak egy mellénnyel), hétfőn meg semmi lelkierőm nem volt Ba tesójáékhoz és négy kölökhöz kimenni fát vágni, olyan gyenge voltam, úgyhogy magam helyett elküldtem a málnás tortát, aminek szerintem nagyobb sikere volt, mint ha én mentem volna enélkül.
Persze a mellé küldött tejszínhab bontatlanul visszakerült Ba táskájának alján.
Hétfőn meg Ba minimális tanulékonyságának hála ő is összedobott valami finomat otthoni maradékokból: míg én egy gyors levelestésztára pariszósz, kolozsvári szalonna, kolbász, hagyma, fokhagyma kombót sütöttem, ő forró kakaót készített whiskyvel, tejszínhabbal (most jó sok van otthon), szórással, ahogy kell.