Ma a találkozások napja: földalattiból felrohanva két kedvenc haverba futok, sikítva borulunk egymás nyakába. (Vajon MIÉRT nem lep meg az a kérdés, hogy hová mész. Korit lóbálva a kezemben...) Szokott, jövő héten esedékes ebédelésünkre még 1-2 ember hívása. Aztán Atibá füttyögött utánam, persze nem tűnt fel, csak hogy valami barom mellettem kocog és nem hagy le, ha lehúzódom, odahúzódik... :D
Béká: hétvégén versenyek vannak, szal tuti nem szerveződünk. Aztán fél éve nem látott csini koris sráccal végigpofázott-kergetőzött két óra, majd még 6-8 arc feltűnt egy helló erejéig.
Szeretem a novembert, tiszta hangulata van.
Friss a levegő, kipirul az arcom, ezerféle ruhát lehet felvenni-összekombinálni. A járdák már jegesek, reggelente deresek a háztetők. A tél első jelei. Gyönyörű!
'Ja', ne dolgozz annyit, inkább találkozz velem!
