SZARUL VAGYOK!!!!!!!!! :((
Mai státuszjelentésünk következik pár sorban:
A sok hete tartó kánikula mocsokul kikezdte a vérnyomásomat. Napi 10-14 kávé, feketetea, kóla sem viszi fel a vérnyomásomat, úton-útfélen szédelgek. Egyik nap a buszon azzal turbóztam magamat, hogy idegesítő dolgokra gondoljak, hátha az megemeli a pumpát az ájulás előtti percekben. Sikerült kicsit, végállomáson üldögéltem utána tíz percet az árnyékban...
Múlt héten a reggeli két dupla kávé után, már 10 felé, görkorizás közben jöttek a csillagok, huss egy méregerős kávéért, otthagyva csapot-papot, Atibát és Békát.
Minden ruha kellemetlen, melltartóból ugye csak a műszálasok tartanak meg, remek már reggel az érzés, a hajam laza mozdulattal hátrafogva, frizura amúgy is összeesne pillanatok alatt, nomeg minden nap elázik.
Az allergiám is hetek óta szivat, a szemem vörös és fáj, a bőröm viszket mint a fene, tüsszögök, megállíthatatlanul folyik az orrom, körülötte kidörzsölte ezernyi pzs, nem kapok levegőt, klasszikus taknyom-nyálam összefolyik, megcsípett egy szúnyog, az két napig féldiónyi méretű maradt, ha véletlenül normál tempóban veszek levegőt az orromon, már az is tüsszentésre késztet, így kb. alig jut oxigén a vérembe. Elfáradok egy aluljárónfeljövésben. Én. :((
Ma éjjel már aludni sem tudtam emiatt, szellőztetés nuku a pollenek miatt, erőtlen párásítás virágspriccnivel, gyógyszerek csatasorba állítva.
Ma reggel ugyanez, kókadozva, szédelegve, fulladozva.
És hogy tetézze örömömet: megjött. A késéseknél megszokottan dupla erővel. Itt már csak kuporogtam pityeregve az ágyam szélén, startra készen a mosdóba. Megpróbálkozva azért az önszuggerálás tettével, mert más dimenzióban mozgó ismerősöktől már hallottam, hogy állítólag azért fáj, mert nem fogadjuk el a nőiességünket, hát most megpróbáltam. Azaz magambadumálni, mert sztem simán jóban vagyok a nőiességgemmel, sőőőt, kicsit túlontúl is annak érzem magamat. :DDDD Aki ismer, érti.
Na mindegy, gondolat nem használt. (Esetleg azért, mert egyik ebben hívő ismerősöm is kapkodja ám a fájdalomcsillapítót, ha igazán fáj valamije...) :))
Amikor már bennem maradt a maradék kiflicsücsök (juhéééé!!!!), amit itthon találtam (nincs itthon semmi kajám, mert mára programot szerveztem, pénz szintén nincs, csak hitelkártya, anyámék elutaztak :(( ), akkor kitaláltam, hogy mindenki isteníti a cataflamot, kipróbálom mensigörcsökre.
Hát ennyi erővel a virágföldbe is dughattam volna. Semmi hatása!! Nulla. :((
Két órát vártam, egyre jobban fájt. Úgyhogy immár élő kemikáliaraktárként bevettem egy dupla Apranaxot. Áldassék a feltalálójának a neve, most már bírok egyenesen ülni. De azért minden tüsszentésnél belehasít a hasamba! :(((((
Ja, egyébként köszi, jól vagyok, a világ minden pénzéért nem mondanám le a holnap reggeli görizást Bével!!! :)
Csak egy apró megjegyzés: ha holnap a napon elájulnék, légyszi NE ültessetek fel, sima oxigénhiány, két pofon meg egy kis hideg víz felébreszt! :)))
...és hozzatok kávét. Nagyon erősen, egy cukorral, tejszínnel szeretem. :D
Üdvözlettel:
Surdilovics Surda
