Tegnap fél hétig munka, majd kirohantam a jégcsarnokba, ami olyan nagyon sikerült, hogy fél órával előbb odaértem. Csini ruciban voltam, úgyhogy Kareszbá, az edzőnk odajött bemutatkozni. :)
Már épp unni kezdtem magamat, amikor favorit Atibá beállított, elmentünk hokiedzést bámulni és kibeszélni az élet szépségeit. :)
Atibá rendkívül bölcs 25 éves, egyrészt zseniálisan bánik 4-5 éves gyerekekkel, másrészt nagyon sok mindent tud a nőkről.
És a harminckörüliek a favoritja. Itt majdnem nyakoncsaptam, de annyira aranyos... :)
(Nomeg később gyors-nyújtottlábú-előrecsúszásban-fogjuk-a-kori-orrát-és-megemeljük-egyik-lábat gyakorlás közben odarohant, befékezett, és úgy behavazott, hogy még a pulcsim is jégkása lett! :D Beszóltam, hogy megkergetem, ha nem vigyáz magára. (Csak kicsit nagy a pofám, aktív válogatott gyorskoriversenyző.))
Edzés szokásos, BS szegény nagyon nehezen veszi az akadályokat, mert hiányoznak alapok, amikhez ki kéne járni közönségkorizni is. :( Hazahoztak, és a pasija bölcs párkeresési tanácsokkal látott el. :DD De kedves pasi, az első benyomás sokkal rosszabb volt róla...
Ma már manikűr, munka, majd vásárlás az útra, kéne egy új telefon is, utána ez-az, reggel BCsTLV, munka, sílécelhozatal, drpr, fodrász és némi ez-az után remélem a csütörtök nyugisan telik és ki tudok menni 6-7 órát korizni.
Pénteken pakolás, elemózsiabeszerzés, mithagyjakotthon, nemférekabőröndbe pánik (na igen, viszek lécet, botot, síbakancsot, korcsolyát, melegcuccot, ágyneműt (nincs kedvem más által mosott-vasalt cuccban aludni, ha lehet), hatalmas neszeszert, csokihegyeket)... Kafa, lehet, hogy különbuszt indítanak nekem! :)
Szombaton irány egy hét Olaszország, Dolomitok, Garda-tó (Ha minden igaz). Pár napra addig odaköltözik egy ismerős a kecóba. Legalább nem száradnak ki a virágaim.
Én meg itt:
