Hmmmm. Első nagy beszámolóm a főnökömnek. (A fő-nek, magyarnak.)
Az összeállított anyagokkal tökéletesen elégedett, sőt.
De szólt, hogy becsukja az ajtót, mert személyes dolgok: 1. volt-e már konfliktusom valakivel. (Ááááááá, ezt már hatan megkérdezték itt bent, bammeg, határozottan olyan arccal, hogy ők már tudnak valamit!!!) Merthogy van egy klikk, akik az elődeimet is mind kikezdték. És két ember már morgott rám közülük. Egyik, akitől vártam is (kb. 3x dolgoztunk együtt, mindig azonnal és pontosan elvégeztem a dolgomat!!), a másikat meg ő befolyásolja, és nála jogos, mert egy cuccossal késtem nála egy napot. (Épp volt ezer más dolgom.) 2. a munkaerőkölcsönzött lány előttem 2 hónapig meg mindenki kedvence volt, szal biztos nehéz dolgom van. Aha, hülyét kapok, hogy mindenki azt mondja, hogy de kár, hogy ő elment a cégtől!! :-(((
De az nagyon jó, hogy 1. a főnököm elégedett velem (amit mond is, meg ő is örül, hogy mi ketten könnyen kijövünk!) :-) és 2. állítólag mindenkit kikezdenek, aki idejön, őt is, meg még a kedves főkönyvelőnőcit is...
Hát, az egyes pont jó, a kettes izgalmas. Állítólag valahai elődöm, aki 4 évig volt itt, az az utolsó évre már felköltözött egy szinttel, hogy ne szekálják már.
(Jé, épp ma reggel kérdezte a buszon a házban a másik cégnél dolgozó lány, hogy tetszik-e a hely, és neki is említettem, hogy célozgatnak nálam valamire, mire ő annyit mondott, hogy koncentráljak csak a munkára, más ne izgasson.)
Okés.
Csak szarul esik.
Tudom, hogy minden cégnél van ilyen. De akkor is.
