Az ablakom előtt egy kis kertecske van, amin a viharos szél felkavarja a havat, és a magasba emelve forgatja a porhót. Gyönyörű, állandóan ezt bámulom! :-))
Kb. ennyi jó a mából, ezer kávéval is alig élek az álmosságtól. Ilyenkor kezdek bőgni, ajaj!
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
