Szia Blog!
Azért nem írok ide, mert kb. minden ismerősömnek nyávogok most, neked már nem is maradt min!! Összetört egy illúzió, egy berendezett életforma, amin nagyon nincs kedvem változtatni... :-(
Vasárnap-hétfőn költözöm el Pasitól az új lakásba... Mennyit álmodoztam, hogy most már vége a lakáshitel stresszének, az izgalomnak, hogy korrekt lesz-e az építőcég, épp rendbejönne a kolléganő lelépése miatti válság, végre el lehetne hagyni a csótánytanyát, a kutyakakis utcákat, ahová mostmár nemhogy futni, de kimenni sincs sok kedvem...
Arról álmodoztam, hogy az új lakásban whiskyzgetve nézzük az erkélyről a naplementét, nem lesz hőség a légkondi miatt, nem lesz télen egy fűtőtest az egész lakásra, nem kell mosogatni, mert a gép elintézi helyettünk, nem kell csutkára halkítani a tévét, mert van másik szoba, ahová elmehet, aki aludni akar...
Ezekre már nem lesz szükség. :-( Nem akarok egyedül maradni!!!!!!
Talán megkockáztatom ezt is: nem akarok A Pasi nélkül maradni...
