A taknyos kölke! Cseten folytatja, már időpontot keres és terveket vázol fel.
Namost miért is kéne ellenállnom?
Meggyőző érveket a postafiókomba várok.
A taknyos kölke! Cseten folytatja, már időpontot keres és terveket vázol fel.
Namost miért is kéne ellenállnom?
Meggyőző érveket a postafiókomba várok.
Lehet, hogy mára kicsit sok volt az inger. Nem több mint szokott, csak nehezebben bírtam.
Jól elindultam nagycsaládi ünneplésre, ahol rajtam kívül még két névnap, két szülinap is ünneplődött. Anyu csörög, akkor szokott negédesen és ok nélkül felhívni, hogy mi van az édes kicsi lányával, ha összekap apuval és kell valaki, akiről hallja, hogy szereti. Pont ezért én már húzom fel magamat, hogy hangulat lesz otthon.
Ezért szépen el is felejtettem a kaját átvinni. Kocsiba be, gyújtás. Némaság.
Hideg volt az éjjel, lemerült az akksi. A húsleves már melegszik, nekem még virágos, meg boros bevásárlás kéne. Hívom szülőket, hogy kések, sztem hívok egy taxit és bebikáztatom, megyek három kört a külvárosban hogy fel is töltsön, majd érkezem 20-25 perc késéssel, egyenek csak. Szerencsére senki nem érkezett időben. Apám kiabál a háttérben, hogy hagyjam a fenébe, majd ő megcsinálja. Ja de nem most, már ivott (11-kor??), holnap. Jó, akkor hogy jutok el hozzájuk, hogy viszem el Anyut este táncolni és ez megér 4000 Ft-ot, minthogy taxizzunk ennél többet. Az az apám, aki a riasztót nem tudja kibiztosítani a kocsimon, mindig hív, hogy mit kell mikor nyomjon.
Szal hívom a szitit, 5 perc alatt kiért, kb. egy perc alatt bebikázott, ennyi idő elég volt, hogy szétfagyjak, rohanok még mindig elfeledve a kaját.
Odaérek épp a család harmadával egyidőben, beérve apám elkezdett levegővétel nélkül kiabálni, de olyan hangnemben, hogy felvontam a szemöldökömet, kb. ez a legbátrabb, amit a hisztijére reagálni szoktam. Nem egészen értettem, mi baja van, nem az, hogy késtem, annak okát felfogta (mondom, a család harmada volt ott!). Áll az arcobakiabálva, álltam döbbenten, hogy ennek most mi az oka? Nem derült ki, csak hogy Anyu valamit nem úgy csinált és hogy beszéljek vele és mondjam meg neki hogy... Innentől nem figyeltem, mit is üzenget, sosem figyelek ezekre, pláne nem teszem meg. Most épp nem Anyu volt hülye, de jól éreztem a telefonból az előszelet. Ja igen, bárki előtt is tud így viselkedni.
Mondom a csajoknak, hogy banyek, a kaja otthonmaradt, oké, egyik unokatesó épp vezetést gyakorol, a negyven alatti lányok beültünk a kocsijába és mentünk egy kört. (Kb. 2 km-re lakom onnan.)
Aztán keresztfiam és tesója elszórakoztattak, a kissrác rámakadt, nagyon bírom a fejét, egyéniség lesz, az már látszik. Szal mi elvoltunk, én többet fetrengtem földön, ágyon, voltam összekócolva párnával és rekedtem be álijedezéstől mint az ebédnél ültem, unokahúg vicces tesztet írt, amit persze direkt buta válaszokkal töltöttünk ki, jól elszórakoztatnak minket...
Aztán négy órával később ők el, Anyuval még fél óránk volt az indulásig, apám elkezdte, hogy mikor megyünk már el. Így.
Amikor sokadszor ordított át a másik szobából, hogy mi a fenéért nem indulunk már, akkor hasonló hangnemben visszaordítottam, hogy velem ne legyen goromba, és bocs, hogy zavarom.
Semmit nem csinált, csak zavarta, hogy a kisszobában nélküle beszélgetünk.
Táncig elvittem Anyut, majd bevonzott a zene, bár nem terveztem maradni. A 19éves és 21éves a nyakambaugrott, majd rajtam lógott. 21éves ölelgetős fajta, a karjaiba dőlve pihentem a szünetekben, adtunk a pletykáknak, pedig ismét a 19évestől kaptam ajánlatokat. Próbálok nem élni vele, és próbálom nem észrevenni a nyílt célzásokat, az anyja kinyírna. Elképesztően jó pasi. Gabalyodtunk már nálam valami hb előtt olyan szituba, amiből nehéz volt kimenekülnöm, az anyja lehetnék. (Bezzeg 21éves anyja annyira aggódik, hogy a fia meleg, hogy ő meg biztat, hogy jöjjek össze vele.)
Úgyegyébként ott volt az a srác is, aki fél éve mondogatja, hogy elhív randira, persze ő korombéli, ennek megfelelően viselkedett ma idiótán.
Ó, a ruhatárban beugrós volt, egy srác, azta de hűha és ő is célozgatott, valahogy úgy érzem, ő lehetne az új Jr... ha már Jr most épp eltűnt.
És ha mindehhez 20 éves lennék, akkor tök jól szórakoznék. De nem vagyok annyi, és nem ilyen kalandokra vágyom.
Na jó.
Azért tök jól elszórakozom! :D
A megfelelési kényszer öröklődik a családban. Unokahúg tanítónénije meséli családunk legfrissebb generációjáról. Mi is ilyenek voltunk. Sokat dolgoztam az elmúlásán.
Ezért ellenementem tegnap, hogy minden beleférjen, adtam reggel vért és csacsogtam a vidám nővérkékkel, de nem rohantam dolgozni, késtem tíz percet (vagány, mi?), aztán csak a határidősöket végeztem el és egy lustaságból szívességkérősnek még később, ne szokjon rám, aztán tanfolyamon úgy döntöttem, hogy a mensi és véradásnak hála migrén miatt én nem pazarolok anyagot, mert képtelen vagyok koncentrálni és úgyis dobhatom ki az elszúrt darabot, így szépen ültem négy órát, mindent lejegyzeteltem, lerajzolgattam, anyagokat válogattunk, csacsogtunk, így kiderült, hogy tanárom pasija olyan ritka népségű, mint legutóbbi szerelmetes koreográfiánk, így én extázisban.
És ismét elhangzott, hogy mennyire jó lesz, hogy megyek a haladóbb tanfolyamra, mert rajtam röhögtek mert tök jó hangulatot csinálok. És oda jönni fog még egy olyan lány, aki fogyatékos gyerekekkel foglalkozik és tuti nagyon jól kijövök majd vele is.
Próbálom nem félreérteni.
Aztán volt még két koncert és sok régi kedves ismerős, akikkel örültünk, és itt kapcsoltam, hogy nagyon gyenge vagyok, amin egyébként a whisky és egy mozart-kugli nem segít, de majd ma bepótolom az evést.
És ott sem próbáltam cukimukizni, ám az engem valami titokzatos okból imádó jegyszedő néni, régi ismerős így is elmesélt minden pletykát, ami jót tett a lelkemnek és máskor leállítottam volna, és üldögélek a közönség soraiban és odajön hozzám a zenekarvezető két puszira és utálnám, ha az én férjem ezt csinálná, de a neje is megfelelési kényszeres lehet, mert nem mutatta.
És így, hogy megpróbálok nem görcsösen megfelelni, kaptam egy üveg ritka bort a nagyfőnökömtől, mert olyan tuti bulit dobtam össze nekik előző estére, hogy a tájegység jellemző különlegességét gondolták ki nekem. Nem iszom bort, de meglepett nagyfőnöktől.
Tanulok az esetből.
Azt hiszem, értem már, miért kattannak rám a 17 évesek. Névnapomra írt egy valahai, 35 éves randikezdemény, hogy belőle akkor is, most is a 17 éves kori durva álmait hozom elő és pár mondattal felcsigázom.
---
Hazaesek a táncolásból, éjjel fél tizenkettő, nem is meglepő a vészköremailezgetés, hogy változott a terv, másnap csajok nem csőszoknyanapot, hanem kolorkód-napot tartunk.
Még épp időben.
---
Átcsoportosítottam a pénzemet, így véletlenül belefutva vettem egy rég vágyott 38 mm-es turmalinos hajsütővasat így, hogy egyébként tök elégedett vagyok a hajvasalóm hullámkészítésével is, vettem textilt táskavarráshoz, meg csatokat, zárakat, ferdepántot és cipzárt, és bb krémet, mert olyanom még nem volt és drámaian ronda vagyok már alvás smink nélkül, és hajpakolásokat csakmert hinni kell benne bár a hajam anélkül is szép, és unokahugnak áhított ajándékot és új headsetet és pástétomokat a francba a füstölt lazacot elfelejtettem! és vééégre itthon is találtam teljes kiőrlésű, alacsonyabb ch tartalmú manner mogyorós nápolyit ha előbb tudom nem is kell Ausztriába mennünk, és vettem a kedvenc harisnyáimból, és új illatot és most megállok a költekezéssel, de ezek már kellettek a jó közérzetemhez.
Holnap hajnalban megyek vért adni, irányítottan még úgysem tettem. Majd dolgozni, elkerülni az öt méteres körzetben 4 köhögő beteg kollégát, majd négy óra varrótanfolyam, gyors vacsi a városban és irány a koncert. Szombat délelőtt ne hívjatok, esélytelen.
Felköszöntések, telefonhívások, csokihegyek és virágok, postán érkező kézimunka ajándékba, és még a családdal nem is ünnepeltünk.
Meghatódtam, sokszorosan is.
Majd válaszolok mindenkinek, felgyűltek a levelek...
Csak az a fránya fejgörcs ne lenne, szőrmesapka van, C-vitamin van, gyümölcs van, 3-3,5 liter víz van, vérnyomás nincs.
Ma 1 liter kóla és 4 kávé tartotta fenn a vérnyomásom ami remek a hasmenős alkatomnak, 1-1 adag kb. két órát hat majd újrakezdődik.
Morzsák:
Szerintem látta a kisfőnök, hogy felcseszem magamat a seggnyaláson, mert többször odajött és bár nem kéne, szépen érvekkel magyarázta, miért legyen inkább kifejtős, én meg nem mószerolom a dolgozóit, hogy senki meg sem nézi.
Nekem mindegy, régen tettem az anyagba utalásokat, hogy ha olvasod, hívj fel, meg ez meglepi mező és senki soha nem vette észre...
Mindegy, vannak rossz hetek, a monstre bulin csalódtam valakiben, más az ígéretét nem tartotta be, Jr-nak megint rezeg a léce, mert oltári pofátlan tudtán kívül, az új gyógytornász irritálóan buta, egyelőre tűröm, mert áll. ért a dolgához, este nem mentem táncra, mert akikkel szoktam, mind influenzás, az nem hiányzik a fejgörcsömhöz, ami miatt a mai kis túrát is kihagytam, helyette az erkélyre olvadt és ráfagyott jégpáncélt törögettem a teraszomon, amikor telefonált kettővel lejjebb és nem is alattam lévő, hogy tőlem ázik az erkélyem felől, és felelősségem a folyamatos takarítás. Ja, épp azt teszem. Egész télen egyetlen este nem söpörtem le a havat, mert nem volt időm, de akkor is én vagyok a hülye, mert soha nem takarítom le a havat. Minden nap le fogom fotózni, hogy le van takarítva, söprű és hólapát is van külön e célra és akkoris hogy ázna onnan. Beszéltetek már olyan emberrel, aki egyetlen válaszra sem figyelt, csak hajtogatta a magáét?
Legalább a varrás jó volt, mert bár dühítően nem vagyok precíz géppel, de a tanár szerint nagyon fekszik nekem a kézzel varrás, meg egyik lánynak pont az én anyagom ment a mintájába, ezért adtam neki, cserébe egy méter álomgyönyörű afrikai anyagot adott nekem, baromi jólesett. :)
Az kicsit kevéssé, hogy kezdő varróval vagyok egy gépnél, ezért nemcsak hogy sokat várok rá, de állandóan elszakítja a cérnát, elállítja, vagy beakasztja, úgyhogy félműszakban a gépet is szerelgetnem kellett magunknak. Mindegy, élvezem a vidám, kreatív közösséget, jó kis csapat jött össze most. :)
Hogy a jó büdös...
Kollegina szeret seggnyalni bevágódni, majd a háta mögött utálkozni az embereknek.
Helyettesített három napot, és a hat éve mindenkinek megfelelő anyagomat ő kiszínezgette, hogy bevágódjon, hogy bezzeg ő részleteire lebontva is megcsinálja, amire eddig semmi igény nem volt. Ráér.
Na most már tőlem is így várják el minden nap ezt az anyagot úgy, hogy nekem nincs meg hozzá a megfelelő gyorsaságú gépem, így kb. ötször annyi idő lesz megcsinálnom naponta.
Semmi szükség nem lett volna rá!
Jól beszopatott.
És ha hallanátok, milyen fájó gúnnyal beszél itt mindenkiről! :(((( Én őt kaptam türelem-kihívásnak odafentről hat és fél éve napi 7-8 órában, de már nehéz udvariasan mosolyogva végighallgatni.
:(