Tobber életblogja

@$#!! üzengessen a szerkesztőfelület, hogy béna vagyok és használjak

Ctrl+ gombkombinációkat.

Mobilról.

Nahát, gépközelben, nyugalomban, csak 6 mai feladat elvégezetlenül, de ma még színház, tánc, egy találka lesz, és lehet, hogy holnap reggel egy másik, mindegy is.

Kisfőnökben az vicces, hogy elmeséltem neki egy róla keringő abszurd pletykát, és imádja továbbfejleszteni, már más igazgatóknak is építjük az imázst vele.

Volt itt az elmúlt hetekben szerelem és ármány, izgalmak és morális felvetések.

Munka. Gáz. Mármint alapból nem a gáz rész a gáz, csak a hiba, de a Nagyfőnököm egy hibánál is már elveszíti a bizalmat és kétkedve tekint a hibázók további tevékenykedésére. Úgyhogy hezitáltam, kikértem a véleményeket, aztán amit senki nem tanácsolt, megtettem. Nem azért, mert nem adnék a véleményükre. Majd kiderül két hét múlva, mi lesz.

Van tavaszi zsongás visszatérte és kétségek, vannak együtt töltött fél napok és együtt átaludt félnapok.

Van tesójával összefutás a szoliban és őőő mit is mondjunk.

Van nyári ifjonti liezon szüleivel összefutás (tudnak mindent) és ezeréves cimbiként haverkodnak velem, meglepetésre. Próbáltam leplezni zavaromat apóspajtinál, aki megdicsérte a fiát, na jól van!

Úgy tűnik, már nem vagyok olyan fenyegető a fiú családtagokra nézve mint néztek rám exanyósaim, hogy kapná be a legtöbb a sok kavarás és szomorúság miatt.

Van sok tánc, egyre többet fájó láb, forgó, derék.

Vannak barátok, akikkel végigbandázunk egy programot az előtérben kint.

Van össznépi buli hajnali zárásig irtó édes 23évessel (új tag az életemben, a csoportban, előbbiben semmi extra, na).

Van egy hely, ahol az ötszáz ember tudja, ki vagyok, mit tettem le az asztalra. Már csak megkopott fényemből élek.

Van pár percre megtáltosodott TáncosTé, de aztán mint Algernon, visszahullik a mélybe.

Van, hogy TCsV átugrik, én meg takarítok és előkészítem a kávét, majd fél órát a naplementében csevegünk a ház előtt és elfelejtem felhívni a lakásra.

Van, hogy Béká háza előtt állunk, ő felhív, múltjából porosodó kávéfőzők bukkannak fel.

Van, hogy hat táncot tudok továbbfejleszteni két óra alatt. Van, hogy aztán a ház előtt cigizve lemondunk az Anyuhoz-21éveshez csatlakozásról az utóbbi anyjával. Én őt hazadobom, másik páros egymással mulat.

Van, hogy Anyut viszem le táncolni, és ha csodálkoznak, ott mit keresek, csak Anyut hoztam a nyugdíjastornájára. Anyu szereti a humoromat, vagy engem, mert nevet nagyon.

Van, hogy sűrűsödnek a színházak, Katonák és Csákányi jutalomjátéka, sokat kell ülni, ront az élményen. Pedig örülök, hogy... fel tudtál jönni?

Tanfolyam befejeződött, lendületből megyünk a következőre, már együtt, csapatban egyeztetve.

Van egy hely, ahol mindenki tudja a nevemet. Nem a Cheers, egy bolt. Javítok, kettő.

Van, hogy kolléganőkkel szórakozunk, mert végre van egy tökös, magabiztos, értelmes réteg, akivel öröm itt beszélgetni és ha az örökbefogadás mellett érvelek, akkor NEM az az ellenvélemény, hogy de ők szeretik egymást!

(Nem, ezt azóta sem értem.)

Nem értem a sggbuta szolis kislányokat sem, de szerintem ez kölcsönös és mindketten azt gondoljuk, a másik a hülye. Ők tévednek.

Vannak terveim, de ilyenre nincs türelmem, csak félőrült, gyesen nemráérő unokatesómnak van havonta hasonló kirohanása. Én meg döbbenek. Annyira, de annyira kreatív a családom! Átküldöm nekik inspirációnak.

Eddig is kicsit egysíkúak voltak a színházi darabválasztásaink, de hogy tíz napon belül három olyan darabot néz(t)ünk meg, ami két órás, szünet nélkül, az új választási szempontunk lehet...

http://divany.hu/eletmod/2013/10/21/4_ok_amiert_nincs_eredmenye_az_edzesenek/

Én tudom! Például hogy hétvégén, 2,5 nap alatt megettem három tábla csokit (én!), egy 10 dkg-os vajat, egy kisebb rúd csípőskolbászt, öt zsemlét, fél túróscsuszát, egy szelet csokitortát (én!), jópár tönkölylisztes magospogit, szőlőt, tejeskávét, cukros limonádét (irtóra kívántam tánc után, csak ezért bementem az éjjelnappaliba alkatrészekért!).

Ehhez akármennyit táncolok, tornázom, sosem lesz kockahasam. :D

És fordítva. Ha nem eszem ennyit, sosem bírok ennyit ugrálni.

Egyébként este óta vinnyogósan fájnak az izületeim, szal gyulladáscsökkentő megint befigyel sajna, hízás közeleg.

Tobber: A kócos it-s három hét szabin van, de xy helyettesíti.

Kisfőnököm: Az jó, ő nagyon ért hozzá!

Tobber: És nagyon szép bicepsze van.

Kisfőnököm: Na jól van, akkor őt hívd légyszi, biztos megoldja a gondomat... és ezekszerint lehet, hogy a tiédet is...

:D

Kodály Zoltán 23 évesen jött össze a nála 19 évvel idősebb,

akkor még férjezett későbbi első feleségével.

Csak úgy...

...és hogy Bé ne érezze magát kirekesztve egész heti ámokfutásomból, ma

őt foglaltam le olyan fontos kérdésekkel mint

sminkek, körömlakkszínek, d. lynch használta

rúzs és sztepsztár, és főleg szemöldökátszínezés.

Lehet, hogy lett volna jobb dolga.

Éés kis meglepetést sem okozott, hogy új

hajfestékem pontosan ugyanazt az étcsokiszínt

varázsolta a hajamra mint bármelyik másik

sötétbarna vagy barnásfekete. Nem is vártam mást.

Pedig.

Wifi nélkül nem férek a gépemhez (mindenen áthajolva nyomja a mellemet, ami a műtéttől... ja nem), levelekre késve válaszolok, ha bent nem omlik össze minden(ki). Lásd még: Híradó.

Vagy nem tudom, bocs, írni írhattok, mobilon olvasom, csak wifi nélkül már kifutottam a csomagnyi netemből, szal legalább néha emberek közé is megyek így*.

Hullámvasút az életem, utólag majd élvezem.

A hét margójára azért mindenképpen felírnám, hogy már fél óra irl párbeszéd Békával totál fel tud dobni, akármennyire is más fogalmaink vannak a kamionok méretéről.

És például ő felhív egy kávéra, bár nem kávézik, ellentétben velem, aki görcsös udvariassá nevelésem ellenére sem hívom fel TCsV-t a kávéra, bár kikészítem, kitakarítok, de a ház előtt elmélkedek vele, mert a nagy csacsogásban elfelejtem. TCSV-nél szerintem több kávét iszom mint a saját lakásomban. Nehogy rontsam az arányt.

*Így is túl sok emberrel találkozom, új zárt csoportot is csináltam a héten, tegnap is bevettek egybe, és tele a naptárom egymást fedő programokkal.

Köszi, most nem bírok válaszolni, próbáltam a két nap szabimra figyelni, holnap lesz ami lesz.

Majd írok.

Köszi a támogatásokat.

Asszem szinte napra pontosan 7 éve kértem legutóbb segítséget családon kívülről.

Ja, meg a műtét utáni fuvaroknál.

Most viszont, úgy érzem, baj van. Túlspilázom, de nem látom objektíven.

Nem tudom, ki tudna segíteni. Valaki?

Bingo.

Beáztatva nem hagyta abba a pattogást, a fürdőajtót rázártam éjjelre.

Több volt ez 5 óránál, akárhogy számolom...

Szominak pechje van, kiszáradt a kéményen, nem kéredzkedem át zuhanyozni.

De ez nem az én napomnak indul. :)

Hatalmas élmény 5 óra tánc után csatakizzadtan hazamászni

hajnalban és a csapból jéghideg víz jön.

Gyors pncmosás után nem birtam rávenni magam 

zuhanyra, hajmosásra, áá!

Beázott a kémény fél óra esőtől, fűtésem sincs.

Fasza lesz az ősz, tél!

Vajon mit keres egy fazék ázó csicseriborsó a mosógépemen?

Jahú már az inboxot sem hozza be.

Junior témában újabb kincs a 60 éves Tokody Ilona tizensok évvel fiatalabb élettárssal 11 éve téma után. Ja, követem Nyáry Krisztánt:

A 39 éves Jászai Mari levele a 19 éves Weiss Mórnak, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek.

"Püspökfürdő, 1889. aug. 7.

Te, Egyetlenem, Drágám, Gyönyörűségem, Boldogságom!

Eleven Lótusz Virágom! Hogy imádlak! Te fülesbaglyom. Te Csacsim. Te; csak a kezem közé kerülj megint, megállj, úgy elverlek, mint egy „kutyá”-mat.

Mit beszélsz Te Ivánfi Grósz Emilről? Szegény kis Ivánfi; jó hogy eszembe juttatta, nem beszéltem még vele, meg fogom köszönni a „szép versét”!

Grósz Emil!? Ah – az egy gyönyörű, gyönyörű szép fiatalember, egy huszonkét éves, érdekes tudós, szemorvos, a legszebb fiúk egyike, akit valaha láttam!

Imádjuk egymást – beszéltem is már vele az életben talán kétszer Pesten, ahol lakik, ahol most is van, látogassa meg, a Sugárúton van a lakása, nézesse meg vele az édes, könnyen gyulladó szemeit, és egyúttal köszönje meg neki – nevemben, de komolyan – azt a remek koszorút, amelyet határtalan gyöngédséggel, csak mert ide való, nekem adott!

Te édes, Te Drága!

Most este kaptam itt kis leveledet, mikor éppen arról gondolkoztam, hogy sürgönyözök neked, hogy gyere, mert nem állom ki tovább nélküled … de nem bírnék nélküled itt maradni, oly sötét lenne nélküled itt, ha már egyszer besugaraztad volna ezt a helyet is, fényes, meleg napom. Te. Te Egy! Te páratlan tökéletesség!

Isten veled, Lelkem. 
Marid"