Nem iszom, nem drogozom, én netfüggő vagyok.
Rém káros a lelki egészségre.
Elképesztően hosszú órák mennek el minden nap levelezéssel, fórumokkal, politikai kommentszekciók követésével, feminista vitákkal, melegek megvédésével (legalább a saját közösségemben ne!). Gyűjtök és utalok rászorulóknak.
Meghallgatok érdektelen embereket, akik nálam ventillálnak (tuti, hogy én vagyok a világ ventillálásmágnese, mindenki nekem rinyálja el a panaszait. Mondjuk én nem sokukat érdeklem. Legutóbb maszk nélkül kellett végighallgatnom egy kollégám házassági válságát, miközben 1. nem sokat tartok a házasságról, 2. a pasi azt nem tudja, nekem van-e valakim, vagy mi a hobbim, hol végeztem, kb. semmit, 3. udvarias fejem van, de őszintén lexarom a lelkem mélyén). Néhány emberről már előre tudom, csak azért ír rám, hogy kirinyálhassa magát. Ez sem túl lélekkímélő.
Nagyon-nagyon sokan írnak.
Elmegy az idő és kifolyik a szemem. És nem profitálok belőle, nem töltekezem, csak leszív.
Plusz a munkám is minimum napi nyolc órában a géphez köt, ugye.
Lépéseket kellett tennem a mentális egészségem érdekében.
Kijelöltem a határaimat.
Nem szeretnék sosem látott emberekkel és az exeimmel levelezni.
Nem fogok idegenekkel vitábaszállni. (Erről sem.)
Nem reagálok ismerősök provokációira (családom ebben erős).
Leállítottam olyan ismerősök követését, akik nettó hülyék értetlenek.
Napi max. háromszor nézek rá a hírekre és főleg hanyagolom a kommentszekciókat, ez a vírus/politikai helyzet a legintroveltáltabb butából is kihozza a megmondóembert.
Az ego blogokat egy éve nem olvasom.
Megtartom a baráti, cimborás, kreatívcsajos és Kócosos cseteket, a kollégás heti két csivitelést, a nyelvtanfolyamot, meg a kvízezést. Meg a Netflixet, elszól a háttérben.
A lentiből a naplót vezetek jött be a legjobban. Merthogy ez a blog napló, nem témaindító poszt: A mailboxomból kitűnik, néhányan párbeszédnek veszik. Kérlek, ne. Nem akarok erről vadidegenekkel levelezgetni. Ha ez nem érthető, tényleg nagyon sajnálom, senkit nem áll szándékomban bántani. Ne vegyétek személyeskedésnek. De akkor jelszavas lesz a blog. Ezen most gondolkoztam el először, mert nem szeretném.
(Fontosnak érzem hozzátenni, nagyobb részben vannak a kedves olvasóim, akik támogatót tudnak írni, azt szeretem, ha ilyet írtok, na. :) Jókor mondom, alig olvasom az emailjeimet, automatikus válaszokat küldök hetente.)
És akkor jöjjön a digitális detox. Meg a szünettartás, ha túl sok már. Mert itt ez, az internet, túl sok és nem sok hasznomra van.
Megyek is hangoskönyvet hallgatni, miközben kreatívkodom. Elkészült a nyaklánc, meghorgoltam az éjjel hat angyalkát, felszereltem az új lámpát. Hajat festek és egyenesítek, holnap emberek közt leszek, sütök valami illatosat és várom, hogy lejárjon Kócos lappangási ideje. Ha nem beteg, jövő héten ismét kétszer jön majd. Skype-on nem az igazi, ez sem.
Forrás az insta oldaluk
