Na akkor most jött el az a pont, hogy vagy kikapcsolom magamat hétvégére, vagy összeomlik a rendszer.
Még csak ötödik napja menstruálok, hátra van még 2-3.
Este órákat agyaltunk az ügyvéddel, meg kerestünk dokumentumokat, szkenneltünk, fotóztunk. Reggel összefutottunk anyagokat cserélni. Közben egy földszinti lakó is kikezdte a sztorit, mert az nem ajánlat, ami sajtcédulát elfogadtak.
Végtelenül hiányzik az estéimből a sok szex, a tánc, a mozgás, a kultúra.
A cégnél pedig újabb feladatot kaptam pluszban.
Tudom, hogy a főnököm sorban teszteli a képességeimet.
Például amikor igazgatósági beadványt fordíttatott velem angolra.
A héten munka után szervezeti közleményeket írtam a legújabb döntésekről, amiket futtában elhadart napokkal ezelőtt (és ott párezerrel többen olvasnak, mint a blogomat :D).
Többször elhangzott már, hogy én kellek ide.
Tegnap felkért, hogy az egész céget érintő projekt operatív részét (is) koordináljam ezentúl. Ugráltathatok mindenkit.
Oks. Mondjuk az SAP inboxom vörösen villog, mert egy hete nem tudtam az ottani feladatokkal foglalkozni (nagyjából egy hét az eltűrt csúszás).
A munkacsoportom dolgait még hétfő reggel átlapozom, ne érjen váratlanul.
(Miközben Kollegina ma egész délelőtt fotókat nyomtatott és ragasztgatott két hajtogatott kartonba búcsúajándékoknak. Kicsit azért irigykedtem.)
Ma talán elmegyek táncolni, mert tudom, hogy utána jó, csak leszakad a térdem, holnap kondi, és mivel sajnos Kócos macskája végleg elaludt, nincs kedve vidámkodni (meg a cicám látványa is felkavarná), szóval szabad a szombat estém. Szvsz aludni fogok.
Vasárnap másodunokatesóimhoz kéne menni, de annyira nem az én korosztályom, világom, és még 40 km-t sincs kedvem autózni, szóval visszamondtam köszönettel.
Inkább alszom. Rajzolok. Gyöngyözöm. Szigorúan offline. Mindegy, úgyis takarítás lesz a végén. Offline.
