Tobber életblogja

Nem akartam senkit megbántani a véleményemmel.

Egyébként túl sok ay összefüggés a környezetemben a hoaxoldalakat megosztók, a gyógyító kristályhívők, az orvosok nem tudják, mert a dietetikus jobban ért hozzá emberek és a jobboldaliak közt. Nem lep meg.

Mi, másik oldalakon állók vagyunk hülyék. Elegánsan rájukhagyjuk (bár tegnap a dietetikusosnál bedobtam, hogy hívja fel a biokémikus apámat és tisztázzák. Valahogy nem akarta. A tudomány az ellenség, az alternatív gyógyítók is profin hülyítenek. Topmenedzserünk.), ők meg nyíltan osztanak ki.

A bugyuta seregeknek nagyobb a hangja.

Szal kudarcok.

Ma leléptem a spanyolról 2 óra után.

Nem az én szintem. Profin elragozok bármit, tökéletesen használom az igeidőket, már a kötőmód múlt idő is kezd tisztává válni.

De nem értem. A beszédet, a mondanivalót nem bírom egyben értelmezni. Nem megy. Ma a születésszabályozásról beszéltünk, társadalmi gondokról. Már aki tudott. Én hozzátettem pár megjegyzést.

De nem ezért tanulom!

Beszélgetni akarok. Összefüggően. Szórakozva, nem erőlködve.

Nem vagyok bölcsész, elakaszt a képességeim hiánya.

Visszalépek B1.1-re. Ha van rá lehetőség.

Kudarc a választás.

A lakás dráma. Egy nm helyen nem lehet leülni. Lefeküdni. Csupasz égők. Egy hete!

A bácsi most is tolja, por, foltok.

Minden hatalmas zsákokban. A samponom, tamponom.

A tárgyak 75%-t kidobom. Igaza van Békának.

Szombat, tánc óta kétszeres a térdem.

Stresszel ez az angolfordításos xar, főleg ahogy a cég tavaly sértően elutasított az angol továbbképzésnél.

Azok mehettek, akik helyett most fordítok.

Kollegina megint beszúrt egy passzívagresszívat, aztán kiszólt a konyhából, miért nem megyek ebédelni. Mert nagyon bőgtem.

A kocsim Bamako rally célállomás állapotban. Hat napja mostam le. Virágpor, madárszar.

PMS-em van.

A cimbikkel egyetlen esemény köremailezéses egyeztetése is rém fárasztó, pedig én aztán igazán szeretek szervezni.

Most hármat pörgetünk egyszerre. 12 ember kívánságai, programjai és mikor nincs meccs. Egy főzés, két kerti parti.

Meg a szokásos kisebbek.

Sosem dolgoznék velük. :D

Erről levelezünk. Szerintem ez a nép, mármint a Fideszre szavazó része tényleg ennyire hülye tájékozatlan.

Mit sem tud a világról, a CEU-ról, Soros eddigi tevékenységéről, nem is hallottak róla ezelőtt.

Nem tudják, hogy az a mini kerítés senkit nem állítana meg, de az idesodródottak is azon akadtak ki, mikor mehetnek már tovább a Keletiből.

Ezer agymosás, végtelenül profi.

Apámnak azt mondták pár éve a KDNP (bszódjon meg) gyűlésen, hogy minden, ami a neten van, az hazugság, ne vegyék hiteles forrásnak. Hiába magyarázom, hogy a megnézheti az űrállomás életét, gólyafészkek kameráit, vagy mindent a biokémiáról, az ott úgy valótlan, ahogy van.

Tehát kizárólag kormánymédiát fogyaszt. Mint az ország nagy része, M1, Kossuth, Lokál. Tátott szájjal olvassák a metrón az emberek.

Minden gyenge ellenhangocska elhal, el sem jut hozzájuk. Meg ugye a neten olvastuk, ammeg ugye tudjuk...

Szóval mi itt az ország kicsiny közössége, akik netet olvasunk, onnan tájékozódunk, megvizsgáljuk más forrásokból a hitelességet, tájékozottak vagyunk és mérlegelünk, nos... Mi nagyon kevesen vagyunk.

Hiába írja minden ismerősöm a neten az ellenzéki véleményeket, oszt meg hasznos tájékoztatást. Hiába beszéljük mi meg egymás közt barátokkal, kollégákkal, mekkora tragédia ez.

A tájékozatlan és korlátolt gondolkodású seregek bólogatva követnek egy telhetetlen őrültet.

Már megint elkezdtem rosszul aludni, agyalni, idegeskedni, pörgök és lepörgök hirtelen, állandóan aludnék, de nem megy, idegesít a folyamat pofázás, amikor összetett feladataim vannak és nem kéne hibáznom, ma reggel a másik osztály a székemtől 4 méterre lévő konyhában tart ünnepi reggelit, harmincan dumálnak bent, jönnek mennek csapkodnak, szól a rádió, én meg könyveljek precízen, nem érdekel a spanyol, holnap megint négy óra, amin semmit nem értek (és akivel mentem egy szinten velem, az visszalépett egy csoportot, de meg nem kérdezte volna, hogy van-e még egy hely, na mindegy), nem érdekelnek a pasikák (a héten kizárólag Hokis volt, mondjuk csak abból az egy estéből elélnék fél évig, huh). A lakás egy koszos romhalmaz, kis ösvényeken közlekedem, mert Fityfirity bácsi csak munkaidő után ér rá nálam, nem tudok főzni, leülni bárhová, eltenni növényeket és elektronikai cikkeket, festményt és tévét, és még millió teendő van, meg utána majd visszarendezni, meg akkor már szortírozok, nagytakarítok.

Rém utálom, amikor autóval járók naponta rinyálnak az időjárás miatt, biztos rossz esőben 15 perccel tovább ülni a meleg kocsiban zenét hallgatva és telefonálva, én csak combig vizes nadrágban dolgozom, tegnap meg tíz percig nem jött a metró, így 3-4x annyi ember tömörült, egy táska konkrétan a mellbimbómban volt, a fejemet egy kapaszkodó férfi könyöke ütögette. Legalább a levegőtlenségtől elájulva nem esnek el az utasok, szuper.

De ma én is kiakadtam az esőn, mert a teraszra kéne délután kitolni a szennyestartót, a millió zsákot kütyükkel, vasalódeszkát, hogy ne legyen útban fél napot, erre meg ömlik.

Kicsit sok most a kudarc.

Felszálltam a metróra és ott állt a lány, akinek a hátát legutóbb 20 éve láttam, ahogy érkezéskor a taxiból kihajol hányni egy közepes buli után.

Kidobom a helyesírási szótáromat, úgysem tudom megtanulni. :D
Javítanám este visszaolvasva, de az RSS-ben már nem javul meg nálatok.

Így olvastam el az egyik idillinek tűnő családos bloggernő házassági válságát és megcsalását, valszeg azt nem oda szánta. Az RSS-ben megvan, az oldalról azonnal leszedte.

---

Tegnap kommenteltem az első chemtrail-es beszólásomat, ideje készítenem egy troll profilt, nagyon régóta vágyom rá.

---

Olvasom egy negyvenes nőről, hogy háremet tart, és a négy pasiból azt választja, akihez kedve van. Szerintem sokan vannak így.

Az emeletünk visszaélés elleni csoportvezetője évek óta vadássza, ki hagyja lezáratlanul a gépét, amikor az elhagyja munkaállomását (leánykori nevén: asztal).

Odamegy és megír egy levelet a gépéről a tulajának, hogy ez szabályzatellenes, ejnye.

Ma végre revansot vehettem mindenki nevében (bár engem nem kapott rajta). Nyitva volt a gépe, ő sehol.

Gyorsan nyitottam egy új levelet, nagybetűkkel beleírtam, hogy ejejejej! és elsomfordáltam.

Valahogyan rájött, hogy én tettem.

Kollégákkal két napja politizálunk a konyhában.

A szűkebb környi tizenpár emberből egyetlen fideszes. A többi ledöbbent. Az egy is úgy derült ki, hogy csendben üldögélt, majd ránkkiabált, hogy mi bajunk a mostani rendszerrel és kiviharzott.

Szerintem tüköri a szavazóbázisukat. Mi többiek, nem azonos platformról, különböző véleményekkel kellemesen elbeszélgettünk.

(Rágugliztam, hogyan kell külföldön bankszámlát nyitni. Csak úgy.)

Ja, a tölgyfa, most olvasom vissza magamat. :DD

ÚjNagyfőnök megdicsért. Jó lett a fordításom, köszöni szépen.

:)

Hát ez hatalmas öröm nekem, antibölcsésznek! A nagymulti vezérigazgatóság elé az én mondataim fognak kerülni. :O

Annyi hozzáfűznivalója volt, hogy nyugodtan meghúzhatom a hosszabb szövegeket belátásom szerint. Meg fogom. :D :D :D

De inkább ne legyen ebből rendszer...

1979-ben bemutatták a paródiát, Körmendi, Haumann, Márkus. Hát az zseniális. Nincsen év, hogy a barátokkal ne néznénk meg a buli egy hajnali pontján.

És le kellett venni évekre a színpadokról az eredetit, mert a nézők folyton felröhögtek.

Csak évekre???

A legutóbb látott darabban idéztek Csehovtól.

A fejemben lévő hang felröhögött minden "Tengerparton áll egy szikla", meg "Andrej hegedül"-ön. Mondjuk ott az egyik kísérő népzenész állt fel és világították telibe. :D

Ez a paródia örök.

http://szinhaz.hu/2017/06/04/a_parodia_ami_evekre_meghekkelte_a_harom_novert

Na most, hogy a festésre térünk lassan és a falra felhordott Fityfirity bácsi egy halom színt, amiket kértem (ehhez tegyen még sárgát. Meg pirosat, mégis egy kis törtfehéret, jó az, csak kicsit sötétebben...), és szép foltos mindkét szobám, rájöttem, hogy az a szín a zseniális, amit ő kevert ki, elsőre. :D

A bácsi néha olyan, mintha háromig nem tudna számolni, aztán kiderül, hogy minden infót tud, a szakmájához/ihoz tökéletesen ért és nagyon jó ízlése van. Nem véletlenül sztárok házait pofozgatja.

Bé dicsérte a Crocs balerináját. Voltak kétségeim, hogy egy gumicipő mennyire lehet kellemes érzés. Aztán tavaly felpróbáltam, megvettem.

Alig vártam egész télen, hogy újra hordhassam, végre eljött az ideje. Harisnya nélkül veszem fel (igen, még mindig fél óra a gyaloglóidőm :D ).

Mintha simogatna.

Soha nem akarok más cipőt.