HTML

Tobber életblogja

Friss topikok

Címkék

Évösszefoglaló 2018.

2018.12.30. 23:12 :: Tobber

Azt hittem, hogy ez amolyan elszaladt év volt, pedig végiggondolva nagyon sok minden történt.

- A legjobb, hogy fél éve van macskám. Sosem volt emlős állatom és nem bántam meg. Édes, jámbor, szórakoztató felnőtt exkislány. Házi cirmos, aki egy évig kóborolt az erdőszélen kolóniában, totál rettegve, télen fagyoskodva, sokat éhezve. Tanyasi lány etette, megmenttette végül egy alapítvánnyal, mi meg Bével képesek voltunk érte Győrig menni, csak mert megéreztem, hogy ő kell. (Sosem hallgatok megérzésekre.)

Mára egy kiegyensúlyozott szobacica, dumálgat, ragaszkodik, teljesen kifacsart logikával él, ami rém szórakoztató, kialakítottuk a rutinokat és a legfontosabb, hogy három hét idomítás után nem ébreszt fel éjjel.

- Év elején visszafestettem a hajamat majdnemfeketére, egy vagyont spórolok fodrászon. Jártam színelemző lánynál (biztos ügyetlen volt műkörmösnek), élveztem magammal foglalkozni.

- Januárban még ki voltam készülve Judós3 telefonos szakításától, pszichológus, terápia, kitalálták, hogy bipoláris, meg hangulatjavító tabletta. Annak nem néztek utána, hogy ez a komoly gyógyszer bezavarta az endokrin rendszert, az endokrinológus dühöngve állított le róla.

És kiderült, hogy a hangulatingadozásokat is endokrin elváltozás okozza. Fasza.

- Voltunk a fagyos Badacsonyban Bével wellnessezni. Nekem ezek a napok mindig a békéről szólnak.

-Nyárig jártam spanyolra heti 4 órát, meg kellett erősíteni a tudásomat. Aztán elsodortak az események.

- Kicseréltem egy égőt a fürdőben, amitől leszakadt a lámpa, ami magával rántotta a gipszkartont.

Hát így kezdődött a Nagy Felújítás. Ha már ott a Mester, új színekre festtettem a falakat, új lámpákat vettem mindenhová, és néhányat áttetettem, és akkor már szelektáltam vagy tíz hatalmas zsák ruhát, cipőket, bútorokat, kreatív alapanyagokat százával, és szívem szakad meg, de könyveket is. Amiket már úgysem olvasok el többé, szépen kitettem egy kerti bulin a teraszra és többszáz kötetet elvittek a cimboráim, vagy később elbizniszeltem a kollégákkal, Szomival. Ott álltam a kertben a könyvhegyek fölött, és személyreszabottan ajánlottam mindenkinek.
Szerettem a könyveimet, fáj. De tényleg csak a helyet foglalták. :'(
Készült a cicának a teraszra háló, már kijárkálhat a nappaliból para nélkül, és sok polc között futkározhat 2,5 méter magasságig.

- Áprilisban írt rám a tinderen Kócos, azóta hetente min. egyszer átjön, majd' egy napot marad, huncut, figyelmes, imádnivaló kockahas küzdősportos egyetemista. Milliárdszor okosabb, mint Judós3 és szvsz ripityára is verné, mert lelki szemeim előtt azért ez megfordul. :DDD

- Nyáron pár napig Budapestet jártuk, mintha turisták lennénk. Fantasztikus a város, millió titkos kis zuggal, tetőbárral, medencében hamburgerrel, néger zongoristával meg szép helyekkel, éttermekkel, kilátókkal.

- Bejelentették a cégnél, hogy minden ötödik embert leépítik jövő év végéig. Megpályázhatod a saját helyed, ha kell az a pozi egyáltalán. Mindenki stresszben és nyomott hangulatban dolgozik, pánikolva elpályázik, megy a fúrás, a pozícióerősítés, vagy a másik gyengítése. Kemény lesz a következő egy év!

- Nyártól vagy 20 orvosi vizsgálaton vettem részt, laborok tucatja, kétszer is kontrasztos MR, szakorvosok, mire egy UH-n kiderült, hogy a légcsövem felé nyomul valami nagy a nyakamban, a műtét biztos. A valami milyensége nem. Szerencsére egy hormongondot nem okozó nagy göb volt, nyolc hete eltávolították a pajzsmirigyem felét.

Azóta egy kifacsart mosogatórongy vagyok.

- Ezenkívül 2018-ban a helyszínen végigszurkoltuk a hokivébét és naaaaagyon kicsin múlt, sszameg!, költöztettünk, táncoltunk, néha az esőben, hatalmasakat társasoztunk, kerti partizgattunk, műveltségi kvízeztünk, többször családi buliztunk, színház, Molnár Piroska, Keresztes, Stohl, ÉS egy nótadélután, bejártuk a Katona kulisszáit, ásványbörzéztem a keresztfiammal, O-éknak babája született, E-ék legnagyobbja már iskolás.

Sminkeltettem, kreatív tanfolyamoztam, élete meglepetését szerveztük meg Kolleginának, akit csak úgy tudott elrabolni a férje házassági évfordulóra, hogy bent mindent elsimítok. Nomeg tüzet oltok, hallottam, ahogy a gyerekorvost pont akkorra szervezi, állandó hotline ment a férjjel a háttérben. Boldog volt nagyon.

- Választottunk. Hogy nyílna ki a szeme minden megvezethető naívnak, aki nem látja, mi folyik itt! Annyira gyűlölöm ezt az egész helyzetet, sajnálom a hazánkat.

- Nem tudom, mit hoz a következő év. Kezdjek munkát keresni? Vagy reménykedjek, hogy maradok? Vagy reménykedjek a 4 havi végkielégítésben, ami azért csinos összeg?
Meglátjuk. Egészség legyen. A szeretteimnek, a gyerekeiknek, a januárban születendőnek, és nekem.

 

komment

süti beállítások módosítása