HTML

Évösszesítő 2015.

2015.12.31. 17:14 :: Tobber

2015 egy tartalmas év volt. Hullámvasutas a végére, de összességében egészen elfogadható.

- Tíz éves lett ez a blogom (meg elődje a freeblogon, de itt minden fent van).

- Kitaláltam, hogy megszervezek egy sosem tartott osztálytalálkozót, 25 éveset. Várakozáson felül jól sikerült. Nyolc évig meghatározó emberek. Én belőlük építettem fel felnőtt koromban az emberskatulyáimat, amiket aztán rombolhattam le, nincsenek skatulyák. Engem igazolt az élet, a sikeres tinilány bárpultos lett, a csendes rossz tanuló fiú cserébe művészeti igazgató, a legmenőbb fiú egyszerű vállalkozó, a tanulással nem foglalkozó lánynak menő lovardája van. Soha többé nem fogok skatulyázni.

És azt mondták, azért nézhetek ki ilyen jól (nem), mert nem vagyok férjnél. (Ezt később kifejtem, miért írtam.)

- Felkértek, hogy legyek esküvői tanú. Még sosem voltam. Én házasságellenes vagyok, de örülök, ha más így boldog. Megható volt és vicces ott állni mögöttük, izgultak és pirultak, én meg belevéshettem a nevemet a kis családjuk történelmébe. A lagzi a sok tizenéve nem látott rokonnal izgalmasra sikerült.

Idősebb rokonnénik jöttek sorban, hogy én csinálom jól, hogy nem mentem férjhez. És irigykednek. Meg hogy így is, úgy is megöregszünk, minek izgatnám magam ezen. Egy bácsi jött oda összesen (én vagy 15-re számítottam), hogy ideje lenne férjhez menni. Visszakérdeztem, miért kéne megházasodnom. Nem kaptam kielégítő választ.

- Voltunk a kollégákkal, családjukkal a szokásos balatoni hosszúhétvégénken. Több vezetőnk már magasra tört, nem is nálunk, de visszajárnak, igazi csapatépítés a szó még talán meglévő pozitív értelmében (ezt mi magunk szervezzünk, nincs csapatjáték, meg program, meg időbeosztás, mindenki akkor és azt csinál, amit akar, vannak túrázók, strandon labdázók, gyerekekkel rohangálók, sütit sütők, társasozók és a fő étel a hal, amit egyik férj már hetekkel előtt elkezd horgászni.)

- Sosem voltam Horvátországban (jó, egyszer délről beléptünk pár órára). Augusztusban bevágódtunk a kocsiba TCsV-vel, Tével és Pével, az Adrián töltöttünk pár napot, amikor esett, városokat néztünk, játszottunk, amikor nem esett, akkor strandoltunk elhagyatott csodaszép partszakaszokon, itt ittam életem legjobb kávéját, és rákattantunk egy pizzériára, annyira zseniálisan finoman sütöttek. Olaszok lakta környék.

- Szeptemberben Bével elmentünk a Balaton másik végébe wellnessezni, szinte üres volt a komplexum, imádtuk. Voltak szép sáskáink (egyénként levél szöcskék), de Bé nem akart szocializálódni velük. A teraszon tűző napon a jacuzziban csokibarnára sültem, miközben két lapozás közt az alattunk elterülő Balatont bámultam, ránkfért.

- Három hónapig egy másik cégünk másik helyén dolgoztam, új kollégákkal, új főnökkel, vittek tréningre, meg körbeugráltak, jól éreztem magamat velük, most búcsúztunk el egymástól, januártól ismét Nagyfőnök.

- Farsangra beöltöztünk, házi verseny is csináltunk. Nagyon jól sikerültem, bár Anyu szerint én voltam Sandokan.

- Szerveztem újra a céghez gyógytornát, amit egy parasztbunkó kolléga miatt hagytam abba. 9,5 éve dolgozom itt, és egyre jobban tele a t.köm mások munkamoráljával, hálátlanságával, a folyamatok bonyolítása, és azok visszakövethetetlensége miatt, vársz hetekig, kiderül véletlenül, hogy nem is az és nem is azt csinálta meg. IT-s vagyok, logisztikus vagyok, jogászkodom (én!), HR-intéző lettem, amit eddig nálunk a legbutább libák csináltak, könnyen összedobjuk, csak a munkánkra nem marad idő, fejleszteni magunkat, továbbképezni esélytelen.
A céghez jőve kijelentettem, hogy ezt negyven éves kor fölött nem lehet csinálni. 5 hónapom maradt.

- Tavasztól késő őszig virágba borult a teraszom, soha ilyen szépek nem voltak a növényeim, ezernyi virággal. Vettem egy slagot, azt kivezetem a fürdőből, végre nem kell cipekednem. Okos, mi? Volt óriásvihar, ami júliusban letarolta az egész környéket, hatalmas fák feküdtek keresztben az utcámban, autókon, vezetékek a földön, borzasztó látvány volt napokig, hetekig. Ettől eltekintve csodaszép nyarunk volt, sokat lógtunk szabadtéren, romkocsmákban, tóparton, éttermek teraszán, Bével felfedeztünk egy haléttermes teraszt is, csoda kilátással. És a saját teraszomra vettem egy hatalmas kanapét, azon napoztam munka után.

- Ba exemmel átrendeztettem a lakást, tükröt rakattam a falra, a szobai kacattároló szekrény kamraszekrény lett a konyhában, a sosem használt konyhaasztalt félig bezárva az ablak alá húztuk, ott van fény kézimunkázni előtte. Vettem szép fehér fotelt is, imádom. Most nagyon jól néz ki a lakásom.

- Festettem festményt, egészen vállalható lett. Csomóztam ékszereket, bőröztem ékszereket, horgoltam, és kijelöltem egy kreatív szekrényt, ahová bezsuppoltam minden varrós dolgot, ne legyen elől.

- Színházak Papírkutyákkal és TCsVexkolleginával, annyi csalódás után én egy ideig a kedvenceimbe sem akarok járni, október óta nem voltam. Talán három jó előadáson jártunk idén, az összes többi pocsék volt. Jé, mindhárom a Szkénében. Koncertekre főleg tavasszal, nyáron sokat jártunk, kisközönséges, vidám, családias bulikon. Múzeum, hangverseny ocelotmintás szoknyában Bé nagy örömére.

- Folytattuk a közös főzéseket, minden hónapban egy cimboránál a kedvenceit készítettük együtt. Meg nálam mézeskalácsot. Meg megleptük Gét, csak áramszünet volt. Megleptük Tét. TCsV-t, amikor elment, TCsV-t, amikor visszajött. Ja igen, megleptek engem is szülinapomon. Az jó dolog!
Szeretünk főzni és meglepni.

- Voltunk tónál sokszor, telkünkön szalonnát sütni, a bandához csatlakoztak unokatesómék is, éjszakai fürdőztünk.

- Szőkülök. Tavasszal kértem egy árnyalat világosítást, sötétebb lettem, így elmentem egy kuponos fodrászhoz, oldja meg. Baromi jól néz ki.

- Gasztroenterológus nézett végig oda-vissza, nincs semmi bajom. Hadd ne ecseteljem, mennyi van! A város összes nyilvános mosdóját tudom már.

- Van új hobbim, a nigériai pálmamakettgyűjtés. Vagy nem az, de hasonló ritkaság. Őszhalánték szerint végre megtalálta a zsák a foltját, ők is jól járnak velem, én is velük. Imádom. Nem is akarom ecsetelni, kikapcsol, feltölt, felvidít, a legjobb hobbi.

- És hoztam egy döntést: nem akarok párkapcsolatot. Elhiszem, hogy mindenkinek létezik a saját igényeinek megfelelő, talán nekem is, de mivel nem találtam, én nem pörgök ezen többé. Nyáron volt egy próbálkozás Zével, de főleg mert ő annyira lelkes volt és szépen nézett, de hamar kiderült, hogy egy önző fax.  (Nem, nem az utolsó ropit lopja el, hanem azért hagyta el gyerekei anyját, mert segítenie kellett volna. Oh.)
Nem is vagyok monogám alkat, unom is az egyhangúságot, ugyanaz az ember, ugyanazok a pózok (ezt hogyan bírják 8-10-20 év házasság után az emberek? Ááááá!!!!!).
Szeretek kalandozni. De főleg semmi kedvem munka után, kultúra helyett esténként kettő helyett takarítani, mosni, főzni, nyaralást szervezni, csekket fizetni, kvázi anyja lenni egy nagyranőtt gyereknek. Olyanok is. Akiket ismerek korombéli pasikat, azok így képzelik el az ideális nőt, de könyörgöm, a XXI. század második évtizedének közepét tapossuk.
Anyagi okok miatt szerencsére nem szorulok rá.

- Tinder. Külön bekezdés. Amire kitalálták, arra tökéletes. Sőt, többet is nyújt.

Eddig is megtaláltak a szeretők évtizedek óta, de sokkal kényelmesebb így, és valljuk be, jobban kiválogathatók ekkora közösségből. És nem ciki a céges gyakornokot, ismerős tesóját kerülgetni utána.

TCsVexkollegina állította, hogy ez az én igényeimre lett kifejlesztve, sokat mutogatta, győzködött. Aztán nyár elején körülnéztem fent. És jött Csillagszemű. Technikája őstehetség, ’Meg’ óta nem találkoztam ilyennel. Sajnos nem bír időpontokat tartani, ezért leráztam, karácsonykor is írt, hogy ő újrakezdené. Most nem fér bele. És jött Szöszke, gyönyörű, 26 éves. Aztán már tudatosabban kerestem, végül augusztus óta Jogászhallgató és Műegyetemista került be állandóra a naptáromba. Egyik topértelmiségi család gyereke, remek vitákat lehet vele folytatni, az elnyomott nők helyzetéről hallgat előadásokat (és pénzkicsikaró hypenak tartjuk a SW-t és szerinte is félelmetes biciklizni. Hát nem összeillünk?), a másik egy zsenigyerek, akinek szerintem csak pozitív gondolatai vannak, de nem a tenyérbemászós, hanem a vidáman röhögős módon. Létra a környékemen lakó ifjonc, magas és csoda teste van, ideális reggelente. És Újszerzemény, a külföldi, aki eléggé tapasztalatlan, ehhez kért segítséget, hát örömmel.

---

2016-ra az egészségemet kellene helyrepakolni, nagyon sokat köhögtem idén. Kéne félretennem havonta egy közepes összeget, de ahhoz jobb fizetés kéne, mint a tíz éve évente 1-2%-kal megemelt fizum. Meg le kéne fogyni húsz kilót, de semmi kedvem fogyózni, ennél többet mozogni, úgyhogy nem fogadok meg semmit és ha kérhetem a felettes hatalomtól, Jóistentől, Univerzumtól, akkor jövőre ennél rosszabb ne legyen, sőt.

Na majd jövök egy 2013-mal és egy 2014 röviddel jövőre, izgalmas lesz összehasonlítani.

Tartalmas év volt, kíváncsian várom 2016-ot. Boldog új évet kívánok nektek!



komment

Sorozataim

2015.12.31. 12:49 :: Tobber

2015 a Tinder sorozatok jegyében telt. Háttértévézek, reggel készülődés közben egy, este pakolás alatt egy, lefekvés után egy rész. Szeretek ráhangolódni karakterekre, hangulatokra. Nem bírom az akciós, üldözéses, zombis sorozatokat, elég izgalom zombikkal metrózni naponta, meg sötét utcán hazabandukolni. Az áltörténelmi sosem érdekelt, nagyon koncentrálóshoz nem mindig figyelek pl. hajszárítok, stb.

Magyarul könnyű, vidám, történet helyett helyzetekre összepontosító sorozatokat kerestem. A kedvenceim lettek:

Mozart in the jungle - Egy New York-i hangversenyzenekar élete egy nem százas új karmesterrel, fura zenészekkel, azonnal kedvenc lett, megnevettet (és kevés Mozart hallatszik benne)

The last man in the Earth - kezd nagyon lapossá válni, kap még egy esélyt később

Orange is the new black - Nők börtönben szemétkednek? Naná! :)

UnREAL - Egy tévéshow háttere, szarkeverés magas fokon, női vezetők, egy kis feminizmus, várom a következő évadot.

Breaking Bad - Hát ez zseniális sorozat a kábítószergyárossá vált kémiatanárról (avagy mit főz vegyészmérnök apám télen a világvégi telken, vajon tényleg pálinkát?), jó színészek, remek karakterek, gyönyörű felvételek. Pont ugyanannyira rossz a spin off Better call Saul

Episodes - Matt LeBlanc (Jóbarátok, Joey) "élete" Amerikai és angol humor keverve, kicsit nehezen emészthető együtt. Nem kaszálom, mert a karakterek viccesek, de nem véletlenül késhet a következő évad.

Modern család - Kezd ellaposodni, meg a szerelmi szálak feleslegesek

Agymenők - Vicces, de van még benne téma a legutóbbi után? Több geekség, kevesebb romantika jobban tetszene

Az Aranyélet egész komoly magyar sorozat lett, jók az alkotók, színészek, a Válótársak tuti nyögvenyelős lesz 1-2 részen belül, a The affair meg mindenki kedvence, csak én kapartam az arcomat, több esélyt is adtam neki pedig. Lehet (biztos), hogy túl sok érzelmi, szeretői viszonyt látok magam körül, ezek az életben mindig érdekesebbek, főleg ha mindkét fél megéléseit megismerem, mint az a nyűglődés, úgyhogy a sok ajánlás dacára megint kaszáltam. Bonest meg már csak akkor nézek, ha megvan a szinkron (hetente jön egy!), mert angolul érthetetlen az a sok orvosi-antropológusos kifejezés, ahogy beszéltetik a nőt.

Még hét sorozat van várólistán, ezekre nem sok időm lesz.

komment

Zab

2015.12.31. 11:30 :: Tobber

Apám, a rétes-krémes-lángos varázsában táplálkozó apám elkérte a zabos-fetás muffinjaim receptjét, annyira ízlett neki.

Apám, a cukorbeteg ch-szegény sütit?

komment

Évek?

2015.12.30. 20:18 :: Tobber

2013-ban írtam évösszesítőt, azóta is piszkozatban áll. 2014-ben elkezdtem talán, de nem írtam meg. Hát kell ez idén?

komment

Élmények

2015.12.30. 04:58 :: Tobber

Kicsi a világ rovatunkban Anyuék a világ végi erdőben túráznak, amikor I-be és Cs-be futnak bele az ösvényen. Hol máshol.

---

A viber egy csoda, ezer éve nem hallott ismerősöknél még szerepelek a telefonkönyvben, a viber meg felhoz hozzám egy fotót. Így réges-régi cimborák kerülnek elő.

Tizenhárom-tizennégy éve volt egy egyéjszakás kalandom egy helyes pasival. Most rámírt. Hogy milyen szép emlék és fantasztikus éjszaka volt, leírta pontosan, hogy miket csináltunk, és mi volt rajtam. Kicsit megtisztelő.

---

Miután megpróbáltam fájdalmasan lefagyott melleimet életben tartani, elhatároztam, hogy az aláöltözetek érkezéséig csak melegben mozgok.

Úgyhogy TCsV-vel elmentem az éves seregszemlénkre, ami sok-sokszáz ember, legalább a fele ismerős, régi bajtárs, extánccsoporttag, zenészek, több emeletnyi zene és tánc. Mindenki borul egymás nyakába, felettünk lebeg a szeretet és a valahová tartozás élménye. Hívnak más táncházakba, ajánlanak új zenéket, és főleg ropjuk.

Hét órát voltam ott, minimum négy és fél, öt órát végigugráltam, ha levonom a szocializálódást, cigizést, cimborákat.

Van itt még állóképesség valahol elrejtve!

Hátul parkoltam (mégis kocsival mentem, mert Té mégis lemondta az utolsó percben, ezért lemondtuk az előtte iszogatást, majd amikor visszavetkőztem, írt, hogy mégis menjünk inni Géhez, ami után már nem értem volna a fenti programra, bölcsen nem küldtem el a píbe, ezért lesz gyomorfekélyem!) a kis utcában.

Sétálok előre: 19- és 21évesbe botlottam, aki emlékszik 3-5 évvel ezelőtti történetekre, bizony, ez a két fiú sokat elszórakoztatott a táncok alatt, után, ittunk sokat együtt nálam és másutt, vittem őket haza, egy időben még egy csoportban is táncoltunk. Bizony, ahol annyira nyomult rám az akkor még 15,5 éves, majd már nagykorú volt, amikor több is megesett közöttünk. Amikor az apja megtudta a zsákmányt, vállon veregette a fiút, hogy ügyes volt. Az anyja rendszeresen szokott engem kiszolgálni egy boltban és mindig többet mér és kevesebbet számol, asszem nem okozott gondot nekik. :D

Évek óta alig látom őket, egyetem, munka, én sem járok le oda, ahová ők szoktak.

Nagy volt az öröm, azonnal újra együttlógás, cigik, közös táncok, közben sem abbahagyott beszélgetések. Nem is tudom, hármunk közül ki örült jobban. Jó volt nosztalgiázni velük.

Akivel kavartam, az félrevont, hogy neki mennyire tetszem még mindig, semmit nem változtam, meg a vágyai sem felém, menjünk fel hozzám. Röhögve leráztam, azóta sem változtam, nem vagyok rászorulva.

Okos pasi, kapcsolt, akkor legyen randi. Ezen is röhögtem. Ismer, úgyhogy egy csavargós-kajálós délutánban benne vagyok, úgyis tudjuk, mi lesz a vége. Állítólag azóta nem überelt senki, mert elképesztő vagyok, szerintem ez gáz a mai nőkre nézve.

De nem ez a lényeg.

Hanem hogy lelkesen mesél az új hobbijáról, már kétszer is volt:

Az én új hobbimba kezdett bele! És ugyanott, mint én, véletlen, hogy nem futottunk össze.

Ennyire nem lehet kicsi a világ. :)

Anno is beszélgettünk róla, mehetnénk együtt legközelebb. Vele bármikor, szívesen.

Hazadobtam a fiúkat, persze ő maradt későbbre, de direkt a többiek előtt hangsúlyoztam, hogy hozzá viszem haza és csak kirakom, nem kell újabb pletyka, bár mondjuk kettőnkről így is van és kíváncsi tekintetetek lestek.

 

Té felhúzta az agyamat, ennyit megemlítettem Cs-nek: csak nem gyerekesen viselkedett? Ismerjük. Úgyhogy dühlevezetésül áthívtam az épp velem csetelő Okosfiút, hogy holnap (ma) délben jöjjön át szórakoztatni, és mondhat még hasonlókat, mint legutóbb gyönyörűnek nevezett...

Áh, de jó kis este volt, lehetne több hasonló.

Akiben meg ennyi mozgás, élmény, ölelések, felcsillanó tekintetek hagynak morzsát is a depresszióból: na ő tényleg vegyen be gyógyszert.

komment

De miért?

2015.12.30. 04:13 :: Tobber

Áruljátok el, miért barátkoznak velem emberek, amikor ilyen szépen ledagadtozom őket (Béká a legkevésbé sem az).

Részletek itt.

komment

Spórolás

2015.12.28. 17:41 :: Tobber

9 000-t a poncsón, hála Béká ötletének 40%-ot pár aláöltözéken és egy futófelsőn, és ma még megyek a hiperbe is!

komment

:(

2015.12.28. 14:23 :: Tobber

Félreértés ne essék, a munkámmal vannak bajaim. Egyszerűen túl sok, szervezetlen, lásd korábban.

Nem vagyok hajlandó gyógyszert bevenni, mert régen is csak tünetileg használt, inkább megélem és megoldási technikákat találok ki. Drpr, egykori pszichiáteremnek hála az ilyen mélypontoknál fogom a saját hajamat és elkezdem kihúzni magamat a gödörből.

Ma keveset reggeliztem, sokat olvastam, leveleztem sokat fogyott lakberendezősztárral, aztán beöltöztem rétegesen és lementem futni.

Valójában a gerincműtétem és a kisebb bénulás óta nem voltam igazán futni*. Néptáncolni simán, szinte mindent, legfeljebb görcsöl, de a futástól féltem, hogy beborulok egy kerítésen ilyen instabilan.

De ment, inkább a hideg ízületek okoztak gondot, pedig bemelegítettem, erre több időt kell majd szánni.

És veszek pár melegebb ruhát, 10 fok alatt régen nem jártam ki.

Fura mód a farkasétvágyam hónapok után eltűnt, a bőröm puha, és mennék este táncolni, de rá kell pihenni a holnapra.

Bé legnagyobb karácsonyi ajándéka, hogy lemondta a mai színházat, amire ő hívott meg. Hát gyerekek, aki meghallotta, hová terveztünk menni, hangosan felröhögött, én csak szidtam magunkat. :D

Ez lemondva, TCsV depiből kirángatós shoppingolása lemondva, majd holnap bandázunk úgyis, és elégedetten kapcsoltam, hogy a törtfehér kötött poncsó-garbó, amit leárazva vettem karácsony előtt, épp 9 000 Ft-tal került többe eredetileg.

Megyek csirkét sütni, nyami.

*A futós applikációm előzményei szerint voltam azóta is párszor, egyik sem olimpiai kvóta szint volt...

komment

Lehet

2015.12.28. 00:26 :: Tobber

Lehet, hogy most értem egy remélhetőleg rövid mélypontra tizenév után.

Jelentkeznek az emberek, várják a szokásos lelki támaszt, meg csak terhelnek tovább a gondjaikkal, és nem bírok többet befogadni, átérezni, megérteni, bármit is mondani és a lelkükre figyelni. Nem érdekel most!

Most is egyik köremailezésünkben játssza az értetlent Té, és fáradt vagyok a píbe küldeni, pedig degradálja más véleményeit, más idejét, más döntéseit. Tudom, hogy a feszkóra provokál, de aki 40 körül ennyire gyerekes, az pszichiáterhez menjen.

Letudok ezer csetet, újabb ezer jön.

Nincs kedvem mozogni menni, pedig tudom, hogy az segítene a legeslegtöbbet, na majd holnapután úgyis megyünk 6-7 órát, ehhe.

A mandarint is facsarón csavarom lustaságból.

Kibontottam a meglepi ajándékokat, amit reggel Anyu leszállított. Van benne kb. két tonna édes aprósüti, amikor egyetlen egyet sem eszem belőlük. Soha. Van lakberendezési tárgy, ami egyáltalán nem a lakásom színe, anyaga, papír édességkínáló, de vagy 15 főre (évente egyszer sütök ennyit), tortakészítéshez, habok készítéséhez kellékek, tortát évente egyszer sütök, tejszínhabnak idejét sem tudom, még kávéba sem tennék, meg egy tortadíszítő nagy izét, amit tuti, hogy másra fogok elhasználni, de abban legalább kiélem a kreativitásom.

Szóval cukik, meg kedves, hogy valamit akarnak, meg tudják, hogy valamit ügyeskednék, de tényleg eszükbe sem jut, hogy egyébként imádom a textileket, azok festegetését, kötni, horgolni, kézzel varrni, kávét inni (üresen), olvasni, hajat bizgerálni, sminkelgetni, vagy csak megkérdezni...

A szüleim ajándékának örültem.

A levest (nekem!) lefagyasztottam, hátha a közben szintén totál beteg Újszerzemény megkóstolna valami magyart, jeleztem neki, hogy van süti, ő meg hogy semmi étvágya. Lefagyasztottam husokat, azok mennek Gé kutyáinak, szorri, de csak frisset és kb. csak csirkét eszem egy ideje.

Holnap el is megyek vásárolni lazacot, vagy valami értelmeset.

Ugyanitt nagy mennyiségű süti átvehető, mert kukába fog menni! Valaki?

komment

süti beállítások módosítása