Tobber életblogja

Nem tudom biztosan, mi okoz ilyen fejgörcsöt (tabletta nélküli pms???), nem fáztam meg, nem sportoltam halálra magamat, nincs stressz éppen, elég sokat alszom véletlenül, úgyhogy a vérnyomásomra tippeltem. Bevettem egy koffeines saridont, megittam két kávét és egy liter light kólát pár óra alatt sok-sok vízzel és vitaminnal, majd jól bepálinkáztam és mintha elfújták volna.

Öröm olyan társaságban házibulizni, ahol Ákos, korunk előadója szitokszóként merül fel és egyhangúan reménykedünk abban, hogy lassan visszavonul az ígérettel, hogy soha többet nem ír verset és semmit nem zenésít meg.
A barátokat megválogathatjuk. Sajnos a kollégáim az elvárható minimális kritikával sem fogyasztják a popkultúrát.

Hogy kerül elő három régi bejegyzéseim mára dátumozva???
Na, még nem tökéletes a javítás, de legalább lehet posztolni.

Másfél év után most volt az első igazi, bármibe belevetem magamat táncolásom, szépen bemelegítettem, vigyáztam.

Úgy hat órát voltam ott, mínusz műsor meg szocializálódás (kaptam régi udvarlótól ajánlatot aznap éjszakára, meg rámnyomult az ott nem lévő Niko két haverja is, akik nem ismertek fel, én is 4-5 éve láttam őket), szerintem négy óra ugrálás megvolt. Térd nagyjából oké, derék leszakad. Ma kapok rá masszázst palacsintáért cserébe.

Jr-ral is randiztam, varrok, horgolok, olvasok, pasizgatok, nyugi van.
És amikor azt hiszem, hogy csárliangyalahaj nem tart sokáig, akkor végig kibontott hajjal izzadva ugrálok, Jr is összekócolta már előtte, és hajnalban pont ugyanúgy néz ki.

- Milyen széles sütőpapírt használsz, majdnem a fejemre esett!

- Nem sütök papírral, nem szeretem.

- Akkor minek?

- Szabásmintákat rajzolok rá.

Döbbent csend.

Köszi, hibaelhárítók!!

3

Két halálhír, aztán apámnak szívességet téve oltári lebaszás, hogyegyébként rossz gyerek vagyok (nem), kollega bunkó, főnök lekezelő lecseszése, h. rossz a sorrend pedig jó, a napok óta tartó bélgörcsöm már vérrel párosul, a térdem bedagadva, Pf-nek nem kellek (nem baj), Őszhalánték nincs a topon, a cégnél előbb a fél emeletünknek fizetőssé teszik a kávét majd kijelölik a mi konyhánkat, ma meg nem engednek be minket kávézni oda az ingyenkávésok, mert bulit tartanak ott, a drága krémsajt (ma véve) irtó rohadt, úgy köptem ki, zsemle is kuka, netem még mindig nem tudom megbuhizni, a tévém lefagyott.
És itt én is. Kiakadtam.
Nem megyek ma házibulizni, pedig sértődés lesz. :(

Hatással van rám, hogy sokat lógok Tomival. Azóta feminimebbé váltam.
Ezért vagy azért.

Jövő héten a 3 gyógytorna mellett négy (öt, de 2 egyidőben) komolyabb táncolás vár.
A csapda szó visszhangzik a fejemben.

- Milyen széles sütőpapírt használsz, majdnem a fejemre esett!

- Nem sütök papírral, nem szeretem.

- Akkor minek?

- Szabásmintákat rajzolok rá.

Döbbent arc.

Kedves Pasik!

Azért ne mindig higgyétek el indoknak a fejfájást, nekem délutántól szétrobban a fejem, és nem akadályozott semmiben.

Mondjuk jobb sem lett tőle/ük...

Felemelő örömmel tölt el, hogy néhányotok szintén nem bír már bejglire nézni és fagyasztgatja a maradékokat.

Van, akinek egy big mac volt a megkönnyebbülés. ;)

Akkor jön a következő problémám, kérek együttérzést:

Ti is non-stop takarítotok, portöröltök? Mintha egy forgácsműhely közepén élnék, állandóan por van, kosz, pedig nem járok be cipővel, nincs nagy forgalom, ha én nem is takarítanék olyan precízen az ágy mögött, hathetente ott is kiporszívóz a taktónéni, így is szinte naponta törlöm fel a parkettát.

Ha lenne szőnyegem, milyen tömegű port szedne az magába? :S

Na, ma két óra alatt rendetraktam, fél óra alatt fürdő, konyha, égőcsere, majd kb. másfél óra alatt a konyhaasztal. Ott van a varrógépem. A karácsonyi varrásdömping irtó halom fércet, cérnát, szalagot, kapcsot, cippzárt, vázlatokat, szabásmintákat, jegyzeteket termelt. Dobozokba rendeztem mindent, szortíroztam a karácsonyi anyagokat és lezárható nejlontasakba tettem, hogy ne porosodjon egy évig, a kis textildarabkákat szintén, hátha kell egy kisvirághoz, kis folthoz, a filceket összehajtogattam, nincs sok helyem az anyagoknak, meg is telt minden polcom, úgyhogy varrni kéne belőlük, hogy fogyjon.

Na, mit varrjak?

Persze nyilván most is én voltam a hülye néhány apai megnyilatkozás szerint, és nem sok szóhoz jutottam, ha kérdeztek sem ma, de itt örülök, ha épp nem rasszisták, vagy politizálnak, vagy mondják azt többek között az én cégemre is hogy mindet falhoz kéne állítani.

Jó, hát nem sok tekintettel vannak rám, mit is várok, Anyu totál első osztályú sütijeit nagybácsi harmadosztályúnak nevezte Anyu anyósáéhoz képest.

Namármost én nem vagyok sütis, de Anyu zseniális sütiket süt! A barátaim csak a sütije miatt képesek lejönni a telekig.

Viszont én vagyok a még mindig nagyon helyes és jólnevelt kislány, ha már untam a témát, leterítettem az asztalról, vagy segítettem kávét főzni, úgy békénhagytak. És ugye nyilván helyes vagyok, még az antiszoc kutya is bír. :D

Ja, Anyu egyébként haladóbb a családjánál, ma elhangzott egy ilyen mondat, hogy az unokatesójuk kisebbik gyereke ezt-azt dolgozza itt-ott, figyeli a fészbukon. :D

Meg kell állapítsam, hogy bár a családom mindig is szeretett engem (ezzel sosem volt gond szerencsére, inkább a seggembemászással túlzásbavitellel), de egyre világosabb, hogy a gyerekeket és a kutyákat nem bírom levakarni magamról.
Tegnap a kilencéves ült állandóan az ölemben, pedig nagylány már, az öccse meg szatellitként bolyongott körülöttünk, ma egy 40 kg-os kutya tapadt rám rajongva nagynéniéknél, a végén már azt megengedte, hogy a két első mancsát felemelve táncoljak vele, és még élvezte is. Csodájára jártak.
(Kicsi koromtól ilyen hatással vagyok a kutyákra, nem tudom, mit látnak bennem, szeretem, de nem tudom elképzelni, hogy saját kutyám lenne...)

Azért a családi öregek nagy mesélők, volt ma Horthy sofőrje, villanyszerelője, Szálasi, Orbán felmenői (mármint nem szidva, hanem sztorizgatva róluk), wehrmachtos távoli rokon (erről eddig nem is hallottam!), úriszabók és angol szövetek, békebeli idők egy kisvárosban körbejáró borbélyokkal, jazzelő kispapokkal, exfőnököm gyerekkorával, ahogy az kell. Anyu vonala nosztalgiázósabb középpolgári, apué (a tegnapiak) sokkal modernebb, nyitottabb, tervezgetősebb, maibb értelmiség.
Dehát kellett ma a rántotthús zsírban sütve a tegnapi avantgárd ételek után.

És meghorgoltam egy fél sálat az ünnepi asztalok mellett töltve.

Továbbra is utálom a karácsonyi kajákat, mintha valaki egy listát írt volna, miket nem eszem meg, a káposztától a szárnyasokon és linzeres tésztákon át a mézes-édes szörnyűségekig. :)
Ilyenkor direkt tilos finom főzelékeket, lecsót, főtt tésztákat, kelt tésztákat vagy csokis bármit csinálni? Vagy legalább egy jó szendvicset? :))

Megkerestem a neten, hogyan lehet csökkenteni a hát és vállfájdalmakat, ami a sok varrástól, tehát munka után is folyamatos üléstől, fel-felugrálástól (él levasalgatások, szabások) és állandó előrehajolástól ismét előjöttek.
Szerintem sokkal kényelmesebb lehet állva varrni, találtam ilyeneket is, nem egy földtől elrugaszkodott ötlet...