Tobber életblogja

Csütörtöki próbán kívánságműsor, sorra táncoltuk a kedvenceinket, majd hazamentünk. Szerencsénkre összepróbáltuk egyik régit is, mert TCsV szombaton találta ki, hogy aznap azzal is fellépünk.

Pénteken is volt fellépésünk, sokat ittam és jól sikerült, ez már lehet, hogy youtube-gyanús. Sokat segít az összképen, hogy Másfélévekezdőt kirúgták.

Utána bandázás, spontán folyosói táncolás, öltözői lelkizés TáncosTével és TáncosPével, másik tánccsoport táncosa ismét nyüzsög körülöttem.

Szombaton már délben lementünk Bajára a másik tánccsoportosokkal, útközben egy népies szüretes esküvőbe botlottunk, végigbámultuk, ahogy néptáncolnak a helyiek az utcákon. Lent TCsV-be botlottunk, őt is elvittük enni (haltöpör-tyűűűűű!!!), meg TáncosGét szivatni. Aztán ömlő esőben, szabadtéren száznyian néztek minket ernyő alól, mi három teljes koreográfiát táncoltunk, egész jól.

Ma randim volt, elvitt a fickó a Láthatatlan kiállításra, ahová rég el szeretnék jutni. Vakok vezetnek minket végig termeken, megmutatják, ők hogyan érzékelik a világot. Teljes sötétségben. Tudtam, hogy megrázó élmény lesz, mégis rutinos volt pár mozdulat, szemüveg/kontaktlencse (-5,5) nélkül alapból csak foltokat látok, sokszor tapogatózok csak, de ha otthon vagyok és senki nem mozdítja el a tárgyakat, hát megtalálom. Főleg a szemüveget keresi ugye a rövidlátó emberfajta. :)

De összehasonlíthatatlanul szerencsésebb vagyok náluk, le a kalappal a küzdenivágyásuk, a bátorságuk miatt. Édes lány vezetett körbe minket, Zsófinak innen is külön köszönet!!!

Aztán ebéd egy fincsi helyen, süti a Daubnerben, nálam erkélyen beszélgetés, elvitt bevásárolni, este jöttek a fiúk megasztár-xfaktorozni, ezótévén ismerősönröhögni.

Hadd dicsérjem a kollégáimat: két ügyvezető egész nap vidéken, gondoltam, egy órát rászánok az egyik irodában, műkörmözök, ha már esténként nem érek rá. (Tegnap randiztam. Mindegy kivel.)

Majd egyszercsak benyit egy kolléganő, hogy az egyikük hirtelen megjelent itt, gyorsan kapjam össze magamat. Hát nem kedves, hogy eszébejutott kimenteni?

Kollegina is aranyos volt, terelte a figyelmet.

Ilyenkor nagyon szeretem őket.

Kollegina is már kiegyensúlyozott, jókat nevetgélünk egész nap. Kiderült, hogy a látszat ellenére sokkal kisebb a különbség köztünk, mint várható. Sőt, ugyanolyan az apánk, szörnyű.

Kicsit nehezen tudunk hallgatózni Kolleginával, ügyvezető irodájából csak ennyi telefonálás hallatszik:

- Menjél be a Robihoz és vegyél bármit holnap ebédre. A Robihoz. Ro-bi-hoz. Jó, akkor Norbi.

A próbán felcsendült a másik csoport koreográfiazenéje, ők középen rákezdtek, mi mögöttük két méterrel ugyanazt letáncoltuk, mintha csak parodizálnánk őket. :)

Könnyítő tényező, hogy mi jobban ismerjük az ő táncaikat, fordítva nem ment volna.

Aztán megünnepeltünk egy szülinapot kurjongatós pezsgősözéssel, csak néztek minket, micsoda hangulat van felénk. :)

Megnyugtat, hogy pölö a két kölyök nem csak engem használ ki, TCsV-nek úgy ültek be a kocsijába, hogy akkor vigye őket jóóó messzire haza, mire volt annyi esze TCsV-nek, hogy megkérdezte, melyik buszmegállóban lesz jó nekik. Haza egyébként én sem viszem őket, de kerülővel dobom ki a Bosnyáknál. És erre is húzzák a szájukat és alkudoznak. Igen, vannak szüleik, jöhetnének értük autóval.
Már ez is túlzás, ha közben egy köszönöm nem hangzik el, 19éves meg annyira bunkó stílusban beszélt velem egész este, hogy végül leugattam, hogy húzzon táncolni. Mire hátravonult duzzogni. Nem egy csapatember.

Tegnap is munka után kezdődő lánybúcsú, ismét fiúkkal együtt. Őőő, elég kekszkedvem volt utána, de Illető persze épp elutazott, Őszhalánték persze épp elutazott, aki tetszene, azzal továbbra sem, akinek meg nagyon tetszem, avval ma csak egy mojito csúszott le, aztán rohantam próbára, ahol baráti másik tánccsoport is megjelent. Őket kitúrták a saját termükből, úgyhogy nálunk folyt egyszerre az ő próbájuk (néha beállítva minket tereptárgynak), a mi fiaink próbája, a kicsik tanítása, meg a lányoknak stílus csiszolása. Egy teremben. És csak egyikünk zenéje mehetett. Nem volt káosz.
És ha tudom, az ünnepnapi tréninggatyámban megyek és nem ennyire szűk trikóban.

Élveztem.

A kihasználás mai jele (csak épp nem vagyok hülye, nomeg bkv-val megyek ma próbára egy kávézás után):

Jön egy sms a munkaidő és káosz közepén: fontos, amint tudom, hívjam vissza egy táncostársamat. Őőő, jobb az anyagi helyzetem, dehát bammeg! Jó, van kb. fél percem, visszahívom. Csak azt kérdezné, hogy fél hétkor itt és itt lesz másik táncossal, felvenném-e őket kocsival.

Nem.

Hát ezért legyen az én telefonszámlám nagyobb.

"Nadrág alatt térdharisnyában nem jó térdelőszéken ülni egész nap."

Ugye ti is meglepődnétek, hogy ha a két hónapja használt külcsönautóban benyomnátok a benne lévő cédét és finn népzene harsanna fel? :D Valamelyik táncos hagyhatta benne, amikor hazavihettem.

Csütörtökön próbán félrevont TáncosTé, hogy tájékoztasson arról, melyik pasi tart ideáljának, majd megnyugtatott, hogy úgyis plátói marad, van ilyen. Aki privátban ismer, tudja.

Pénteken TCsV fuvarozgatott évnyitó táncházba, ott megjelent M, akit még kemóznak, meg nincs sok haja, de fitt és emlékszik minden táncra és jókedvű és bírta végig, látszik, hogy edzett volt a rák előtt. Körbeugráltuk, tutujgattuk.

(Ha már exek: Ess a hétvégén elvette az utódomat, tavaly ilyenkor még utánam futkározott, gyors menet volt.)

Pontosan egy éve végigasszisztáltam 19éves és egy lány szakítását, pénteken meg 17éves szakított ugyanezen lánnyal, szintén lelki tanácsadások követték.

Szombaton viseletekkel átcipekedtem TCsV-hez, kuktáskodtam (pofáztam a fülibe), amíg főzött vagy tizünkre, aztán azt a kocsit választottam transzferhez, amelyikben Halász Jutka szólt, végigénekeltük az utat. Felléptünk kétszer is vidéken, kaptam ajánlatokat, buliztunk a többi táncegyüttessel és a helyiekkel, hajnalban végül én vezettem TCsV autóját, mert az ő limuzinját isteni vezetni, meg megroppant a térdem a főpróbán, ezért aleve-vel úgysem ihattam alkoholt.

Hajnalban értem haza.

Vasárnap délutánig aludtam, majd pár elintéznivaló, este TCsV értemjött a belvárosból, hogy nagyjából ugyanoda visszamenjünk xfaktort-megasztárt nézni, tescoban vettünk kaját, hogy ne menjünk üres kézzel, TCsV-vel elénekeltük az Örömódát németül, de hogy azt honnan a fenéből tudtuk németül, azóta sem jön elő. Hajnalban jöttünk el, még hazadobott.

TáncosTével végre hosszabban elbeszélgethettünk a deviánsak egymás iránt érzett fokozott empátiájáról. :D Nem szeretem a deviáns szót, mert nem a normális viselkedés, hanem a prüd ellentéteként használják, amire meg használják, az sztem az egészséges. :)

Idénre még 16 nap szabadságom van, és Párizsba sem megyek végül októberben (TCsV visszamondta, a többiek meg nem ismerik úgy Párizst, hogy a nem közismert látnivalókat meg tudják mutatni.)

És nincs is kedvem szabira menni, minek egyedül. Tehát valszeg az lesz, hogy a főnököm elzavar majd, én meg korizok-kondizok-csavargok a városban. Vagy nem tudom, egy jó kis intenzív tanfolyam is jó lenne (varró például).