"inkább az van, hogy ezek a pasik eddig nem tudták, hogy hogy kell téged szeretni ahhoz, hogy Te is úgy érezd, hogy szeretnek. (...) szóval mondjuk ha nekem az a szeretet jele, hogy reggelit csinál, akkor hiába írja az égre, hogy szeretlek maci. és szerintem Ess most eltalálta, hogy nálad "mi ér"."
:))
Ma vakrandiztam Ja egy ismerősével, mert Ja szerint mi összeillünk. 2,5 óra csacsogás után vasárnapi randit beszéltünk meg. :)
Az életem nagy részéről nem írok itt. Viszont két megtiszteltetés ért mostanában:
- Balatonon lesz egy igen jónevű magyar együttes koncertje a hétvégén, és meghívtak a turnébuszba, menjek velük.
Nem érek rá sajna.
- El, aki közben kezd közszereplővé avanzsálni, és aki sokadik levelére nem kap tőlem választ, vagy semmitmondót, most átküldte két írását stratégiai elemzésekről, hogy véleményezzem.
Megtisztelő, és tudom, hogy érdekli a véleményem, de nem akarom felvenni vele a kapcsolatot.
Nem akarok egyedül lenni!!!!
És nem, nem vagyok egyedül, egyszerűen csak rajtam van ez az érzés, ha mondjuk 20 percig nem jön válasz egy kérdésre, vagy smsre, vagy mondjuk nincs kitöltve egy egész órám este.
Most is itt nyüzsög ezer ember, lelkiztünk Kolleginával fél napot, mindjárt Ja-val csacsogós vacsorát tartunk, de néha akad pár perc egyedül.
Nem, egyedül nem szórakoztat a kézimunka, az olvasás. Pont azért, mert rajtam van ez a megmagyarázhatatlan magányérzés, pedig nem vagyok az.
Ma még Illető elmagyarázta, hogy két skatulyájában vagyok a szívében (szerinte nem azért, mert nagy a fenekem), a baráti, amiben okés, meg a szoros kapcsolat, amiben ő nem érzi jól magát.
Biztos Drpr valami egyszerű hasonlattal próbált segíteni neki, de nem vette le. :D
Ess segített abban, hogy felismerjem, mire van szükségem: biztonságra, akkor nincs magányérzésem. De most nincs biztonság, egyre nagyobb a távolság köztünk.
A hétfői veszekedés elég vízválasztónak tűnik, mindkettőnkben maradt sértettség.
Este tánc volt, Ess egész nap nem is hívott, ott futottunk össze. Másokkal táncolt, néha jött csak oda, és mivel én voltam igazán ingerült előző este, így én is kicsit futottam utána.
De ő most távolságot tart. Hát tegye.
Régebben megígérte, hát hazavitt, közben megbeszéltük, hogy ő medencézni fog, azt én is akarok!!
Oké, menjek át hozzá. Biztosan? Persze, ha nem akarnám, nem hívnálak.
Kocsit felkap, nála még dinnye fölött beszélgettünk, stb., alvás. Nem bújt éjjel (mondjuk hőség volt és ő le is égett a napon), reggel sem igazán, bár kávét hozott és megnyugtatott a céges izgalmak miatt.
Ma, holnap úgysem érek rá, pénteken találkozunk.
Úgy tűnik, ha én érzem, hogy elveszítem, én futok utána, ha ő, akkor teper.
Hülyeség ez így, kéne már egy normális korombéli.
Szösszenetek:
- Feszült vagyok. Illető is. Egymást váltjuk ma Drpr-nél.
- A régi HR-vezetőnk meg egy fél órát dicsért Illetőnek (nem tudván kapcsolatunkról), hogy régen is milyen dekoratív voltam, de most nagyon. (Fekete miniruha fehér övvel, fehér kiskabáttal, magassarkúval, sokaknak tetszik, de mivel mostanában sok bókot kapok, így ezen lélekerősítő blogba ezeket nem írom le.) Aszongya kolléganő, hogy Illető nem mert megszólalni, zavarban volt.
- Kollegina röhögött ma nagyot (és kapott tőlem szülinapra meztelen pasis zsúrtortát, én is hasonlót kaptam tavasszal tőle), szerinte van egy olyan tulajdonságom, hogy azonnal poént tudok faragni valaki mondatából, így lett gazdasági vezetőnk privát ebédmeghívásából szatírkodás. Valahogy el kellett ütnöm a témát.
- Több kolléga és Bé szerint is remek nyomozó lennék. Bent is kiderítek mindent, Ess stiklijeire is mindig rátapintok, Kollegina szerint túl okos vagyok, hogy naív legyek egy kapcsolatban. Szerintem meg Ess nem teljesen egyenes.
- A cégnél járt egy régi osztálytárs, örült, hogy megismer, meséli, hogy ő már csak Dezsővel tartja a kapcsolatot. Tényleg, miért pont vele? Nem is tudom. (Megjegyzem, fogalmam sincs róla, ki az a Dezső.)
- Volt egy vírusom másfél éve, amit egy injekciókúra eltűntetett, most jött meg az eredmény. Jippi.
- Vasárnap Apu mögöttem jött a sztrádán, ment a telekre. Jelleméhez kicsit sem méltóan odajött hozzám, hogy igazán jól, szépen vezettem, büszke rám!!!!!!!
- Ess-től kaptam azt a bókot, hogy ritka az az ember, aki mellett bátran alszik az autóban, mellettem nyugodtan alszik hazáig. Többször vezetek én haza a táncból.
Tegnap átmentem Ess-hez, aki vacsorát főzött, én meg kukoricát desszertnek, kiselőadást tartott arról, hogyan kell főzni különböző speciális edényben (én tök jól elvagyok két teflonserpenyővel meg három lábassal), és figyelmes volt.
Nekem viszont újra jön a pityergős korszakom, érzem, hogy semmi nem jó, belső feszültség a köbön. Kötözködtem, fáradtak voltunk, kiakadtam rá és hosszan elmondtam, mi bajom.
Szerinte meg velem nagyon jó együtt lenni, ezért hív-jön állandóan, jó velem ébredni, szeret megjelenni velem bárhol, lehet menni ide-oda, nem ülök társaságban mint egy sülthal (lásd exnője), csinos vagyok, imád velem beszélgetni, bár akarnok vagyok, ha valami nem úgy megy, ahogy én szeretném, jön a hiszti. Igaz, mellette merek hisztizni.
De.
Még mindig csak 90%-ot érez magában, valami visszatartja, hogy igazán jó legyen velem. Ezzel meg a sírba taszít, mert sztem sokkal jobb volt vele mostanában.
Éjjel már bújtunk egymáshoz, reggel közös kávénál csókok, de ez így nekem nem jó. Úgy érzem, neki sem.
Nem, nem pmsem van.
